Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Verselés

vőfélyversek között olykor vegyes rímelésű, sőt tisztán bokorrímes szövegek is előfordulnak (116, 122. sz.).

A rímelés kérdésével szorosan összefügg a változatok képződése. A bokorrímes négysoros strófák általában egyben maradnak, míg a páros rímű szövegek sokkal hajlamosabbak a széthullásra, és gyakrabban lesznek belőlük vándor sorpárok- vagy versszakok.

Az összes többi, a négysoros felező tizenkettestől eltérő versformát szórványosnak és egyedinek tekinthetjük. Közülük legismertebb a Balassi-strófa, amely három soros egységekből építkezik. A három sor szótagszáma 6-6-7, közülük a két hatos sor páros rímelésű. Három egységből álló teljes formájának rímképlete aab, ccb, ddb, tehát a páros rímű hatos sorpárok közé beékelt hetes sorok is rímelnek egymással. Rövidebb, két egységből álló változatát minornak is nevezzük. A vőfélyversek között kivételes és egyedi versforma, az 1826 körüli Makói énekeskönyv két szövege, és az 1847-es magyaróvári ponyva számos verse íródott Balassi-strófában.721 Az általam kutatott anyagban egyetlen hasonlót sem találtam.

Ennél elterjedtebbek azok a versformák, amelyek alapvetően a lírai népköltészetre jellemzők, és a vőfélyversek közé való bekerülésük a szájhagyományozó folklór közvetlen hatásának tekinthető.722 723 Ilyen többek között a páros rímű nyolcas, amely a tizenkettesekkel keveredve (28, 52. sz.) és önállóan is előfordul (148, 158, 174. sz.). A tartalmi-tematikai csoportok közül a szokásmozzanatokhoz kapcsolódó rigmusokban a nyolcas (és a hatos-hetes) sorok elég ritkák, és a tizenkettesekkel vegyesen jellemzőek.

1. En is bírok tisztességet,

Es hívok öszve vendéget,

Asztalra viselek gondot.

Ne nézzetek min’ bolondot.

2. En helyt mind benn, mind kinn állok, Mindent jó szóval kívánok.

Jó szót jó szóval váltassák,

Az Isten meg ne bántassékF2i

***

721 KÜLLŐS I. 1997. 105-125. A szövegeket lásd RMKT XVIII/8. 2006. 444, 450. (276, 292.) illetve Menyegzői vígságra a legeslegújabb Vőfélység... Magyaróvár, 1847. OSZK 270.195

722 VARGYAS L. 1988. 466-473.

723 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [174.]

227