Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Verselés

1. Áldott légy már, édesapám,

Édes kedves szülőanyám,

Áldott légyen az az emlő,

Mellyel engemet szoptattál.

2. Köszönöm már édesatyám,

S anyám, hogy ennyire feltartottál,

Feltartottál, ápolgattál,

Most szárnyamra bocsátottálJ1A

Tiszta formában a nyolcas sorok a népdalszerű, rövid borköszöntőkben és mulatódalokban fordulnak elő a leggyakrabban. Ezek közül több szövegnek is vannak közvetlen 18. századi közköltészeti, illetve 19—20. századi folklór párhuzamai, mint az alábbi pálinkaköszöntő versnek is.

Nem ér semmit a jó reggel,

Ha nincs egy szalmás üveggel.

En édes szalmás üvegem,

Leveszem neked süvegem.71,2

Hasonlóak ehhez a hat- illetve hét szótagos sorokból álló versformák, melyek a népdalokhoz állnak a legközelebb. Nem kizárt, hogy a kéziratos vőfélykönyvekbe a száj- hagyományban élő lakodalmas dalok is bekerültek, bár ezek a szövegek is viselnek vőfélyrigmusokra, szertartásos köszöntőversekre utaló címeket. Valódi vőfélyversként való használatuk azonban nem valószínű.

2. Az víz másként jó lenne,

De béka lakik benne,

Még csömörbe ejthetne,

Kólikát szerezhetne.

3. Oda vesszen a víz,

Nincs számnak tőle íz,

Bort töltsünk a gégére,

Úgy gyün egészségére. 724 725

724 Kisgyőri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. [52.]

725 Taktabdji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [148.]

228