Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Ponyvanyomtatványok - Helyi kiadványok

Az 1870-es, 1880-es évektől mind országos, mind helyi szinten megugrik a nyomtatott vőfélykönyvek száma. Ez természetes következménye annak, hogy a nyomdák száma is megduplázódik a század második felében, és a műfaj mind szélesebb körben válik elérhetővé és terjeszthetővé. A teljességre törekvő áttekintés nem célja ennek a könyvnek, ezért korszakunk végének helyi ponyvakiadványai közül csak azokat említjük itt, amelyekben találtunk a kéziratos anyaggal kapcsolatba hozható konkrét szövegpárhuzamokat. (Hogy miért éppen ezek a példányok jutottak el Eszak-Ma- gyarországra, ma már aligha lehetséges kideríteni.) Ilyen kiadvány volt a Karikó János szerzőségével jegyzett Népszerű vöfélyi beszédek című ponyvafüzet.291 Ennek több kiadásával nem találkoztam, valószínűleg az F és G típusok, mint fő kiadványok mellett kisebb szériában dobta piacra Rózsa Kálmán nyomdája. Ebben hat olyan vers is található, amelyek innen (és biztosan csak innen) kerülhettek át különböző észak-magyarországi kéziratokba. Szerzője, a biai földműves családból származó Karikó János (1851-1910) népköltő, „mint tollforgató, értelmes és hibátlan szépírású egyén” előbb az olvasókör jegyzője, majd Bia község elöljárója, 1890-ben pedig bírája lett.292 Egyéb tárgyú versei mellett vőfélyverseket és násznagyi beszédeket is írt, és valószínűleg vőfélyi tisztséget is vállalt a falujában.293

A kéziratokban szintén kimutatható a jóval későbbi, 1912-es keltezésű Mdtravölgyi vöfélkönyv hatása.294 Kiadója, Bartalits Imre (majd fia, István) a Bagó- és Bucsánszky- féle nyomdákkal azonos szinten működtette a maga vállalkozását 1860—1921 között. A ponyvairodalom összessége szempontjából Bucsánszky után a második legnagyobb kiadó volt, de vőfélykönyvei soha nem értek el akkora népszerűséget (és valószínűleg példányszámot sem), mint a többiek kiadványai. Éppen ezért érdekes, hogy az általam vizsgált kéziratos anyagban az egyébként perifériális jelentőségű Mdtravölgyi vöfélkönyvböX is vannak átvételek, konkrét szövegpárhuzamok. Talán nem véletlen a címadás, mert nem kizárható, hogy az összeállító Szabó János használt észak-magyarországi kéziratos forrásokat munkája során.295

291 Népszerű vöfélyi beszédek... Budapest, 1885. OSZK Pny. 4926.

292 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. http://mek.niif.hu/03600/03630/html/k/ kl0327.htm (letöltés 2015. július 1.)

293 Karikó János: ötven násznagyi beszéd. Budapest, 1889. OSZK Pny. 1923.

294 Mdtravölgyi vöfélkönyv. Budapest, 1912. OSZK 236.684.

295 A szerzőre vonatkozóan csak feltételezés, hogy a 19-20. századi közéletben jegyzett azonos nevű személyek közül az udvardi (Dvory nad Zitavou, Szlovákia) kántortanító-iskolaigazgató Szabó Jánosról (1869-1928) lehet szó.

85