Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szokáskeret (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században) - Alkalom és rítus
SZOKÁSKERET (A lakodalom forgatókönyve és tisztségviselői a 19. században) Alkalom és rítus A lakodalom költészete jelentős részben alkalmi költészet. A szokáscselekvéseket kísérő énekek, versek, és prózai szövegek döntő többsége a szokáskör meghatározott elemeihez kapcsolódik, és a lakodalmon kívüli egyéb alkalmakon nem szokott elhangzani. Ez a szertartásos vagy rituális folklór118 egy sokféle elemből álló komplex jelenséghalmaz, amely történeti, funkcionális és esztétikai szempontból egyaránt rendkívül összetett, és egyes elemeinek vizsgálatával kapcsolatban több összefoglalást és számos részlettanulmányt ismerünk.119 A lakodalom költészetének egyik nagy csoportját a rítusénekek és a lakodalmas dalok, másik nagy csoportját a vőfély- és násznagyversek alkotják. Harmadikként szólnunk kell a táncszók (csujogatások, kurjant ások vagy réjják) csoportjáról is, amelyek a lakodalmi menetben, a vonulás alkalmával kapnak kiemelt szerepet, egyébként pedig általában a táncalkalmak folklórjához tartoznak. Mindhárom csoportban erőteljesen jelentkezik az alkalomhoz kötöttség, azonban ebből a szempontból jelentős különbségek is mutatkoznak az egyes csoportok között.120 A lakodalmi dalok az alkalomhoz kötöttség szempontjából háromfélék lehetnek. A legarchaikusabbak a menyegző bizonyos eseményeihez kapcsolódó rítusénekek. A 19. században ezek szerepe folyamatosan csökken, és megfigyelhető a vőfélyrigmusok mind szélesebb körű térnyerése az archaikus folklórszövegek rovására. A gyűjtésekből ismert és zenefolklorisztikai szempontból feldolgozott anyagból a menyasszonybúcsúztatók énekelt formái, a menyasszonysiratók és a pártalevétel/kontyolás szokásmozzanatához kapcsolódó énekek tartoznak ide.121 Alkalomhoz kötöttségük egyértelmű. Egy második csoportba tartoznak azok a dalok, amelyek szintén szorosan kötődnek a lakodalom szokásköréhez, de azon belül az eseménysor bármely pontján elhangozhatnak. „Nincsenek úgy egy mozzanathoz kötve, mint az előbb említettek, de az énekesek tudatában lagzis nótaként élnek. Bármikor is éneklik őket, a lakoda118 A fogalom használatára vonatkozóan lásd DÖMÖTÖR T. 1988. 566. 119 NOVAK L.-UJVÁRY Z. 1983.327-394. 120 A lakodalom költészetét, mint mondott rítust mutatja be DÖMÖTÖR T. 1983. 84-88. 121 A lakodalmas dalok rendszerét adja az MNTIII/A. 1955. A népszokások költészetének elméleti összefoglalása DÖMÖTÖR T. 1983. Egy önálló folklórműfaj, a menyasszonysirató elemzése VOIGT V. 1983. 397-407. 39
