Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Tálalóversek (97-145.)
131. Ugorka bevitelkor 1. Ugorkát is hoztam a jó pecsenyéhez, Az okos tudja, hogy étvágygerjesztő ez. Hiszem, hogy a szeget a fején találom, Ha legelőbb a menyasszonyt kínálom. 2. Tessék, jó lesz szokni már a savanyúhoz, Tudjuk, ez az élet elég savanyút hoz. O, de mit beszélek én a jövendőről, Számunkra a malom, ha vize lesz, őröl! 3. Használjuk a jelent hát, csicseri borsó, Húzd rá, Bandi koma, állja a tele kancsó! 132. Az kenyérrül 1. Mi légyen az kenyér, Krisztus ezt kérdezte, Bizony ez nem egyéb, hanem az ő testje, Még az végvacsorán ő ezt elvégezte. 2. Mi ezen kenyeret tehát megböcsüljük, Mint Krisztus testjit, úgy magunkhoz vegyük! 3. Kérjük mi hát őtet, hogy kenyeret adjon, Isten őfelsége, el sem is ne hagyjon, Szent testjével minket megajándékozzon, Holtunk után pedig magához fogadjon! 133. I. Pörkölthús föladás 1 1. Halljon szót Ádámnak minden maradéka, Akit béfogadott gazdánknak hajléka! Míg hát elbeszélem, mi szívem szándéka, Ne légyen szavamnak semmi akadéka! 379
