Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Példatár - Tálalóversek, mulatóversek, köszöntők - Tálalóversek (97-145.)
2. Kedves örömatyánk a vendég számára, Ajándékot küldött üres asztalára. Egyék mög hát frissen, mert meghűl sokára, Aki ebbül öszik, forduljon hasznára! II. Mikor a nyoszolyóasszony s Leány ajándékit felviszed 1. Halljunk szót, Adámnak minden maradéka, Akit befogadott a gazdánk hajléka! Míg előbeszélem, mi szívem szándéka, Ne legyen szavaimnak semmi akadéka! 2. Szerencsés jó estvét, áldást, békességet, Nyoszolyóasszonyunk s leányunk kíván csendességet Ilyen tisztességgel áldja a községet, Mely tisztességéért nem kíván költséget. 3. Nyoszolyóasszonyunk s leányunk a vendég számára Ajándékot küldött üres asztalára. Egyék meg csak frissen, ne tartsák sokára, Aki ebbül eszik, forduljon hasznára! 4. Tehát hogy kezemben soká ne tartassék, Elsőben fő helyen neki hely adassák. Minden emberektől komitáltassék, De úgy, hogy legénység számára is jussék! 134. Mikor a nyoszolyókalácsot beviszed 1. Szerencsés jó estvét, áldás békességet, Nyoszolyóasszonyunk s lányunk kíván egészséget! Igen tisztességgel áldja a vendéget, Mely tisztességért nem kíván költséget. 2 2. Nyoszolyóasszonyunk s lányunk szép ajándékának Kalács ám a neve, melyet nem magának, Hanem az itt lévő szép frekvenciának Sütötte, mint kedves jó barátjának. 380
