Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Bevezető - Források
2) Az ország többi részéről származó, már mások által korábban publikált 19. századi kéziratos vőfélykönyvek. Ebben a csoportban azokat a kiadásokat vettem figyelembe, amelyek lehetőleg teljes szöveganyagot közöltek, forráskritikai szempontból hitelesen. Az ilyen folklorisztikai szövegközlések száma sajnálatos módon nem túl nagy, ezért igyekeztem a teljes elérhető anyagot bevonni a munkámba. Időrendben az első, és egyben országosan is a legkorábbi népi kéziratos vőfélykönyv a Makói énekeskönyv 1826-ból. Szövegeit Küllős Imola publikálta 1997-ben, a költészettörténeti szempontból is jelentős felfedezésnek számító Balassi-strófák felbukkanása kapcsán.43 Fontos szövegpárhuzamokat tartalmazó, a szakirodalomban sokat hivatkozott forrás továbbá a Pacséri vőfélykönyv a Bácskából. Feltárója és publi- kálója, Borús Rózsa először több kisebb közleményben említette, végül egy gyűjteményes lakodalom-kötet egyik fejezeteként tette közzé, számos más (későbbi) délvidéki vőfélyvers társaságában. Borús Rózsa az 1840-es évekre datálja a kéziratot, az íráskép jellegzetességei azonban valószínűbb, hogy 1880-1890-es években keletkezett. Ennek ellenére számos olyan archaikus szövegváltozatot tartalmaz, amelyek a 18. századi közköltészeti alkotásokkal közvetlenül párhuzamba állíthatók.44 A témánk szempontjából az Alföldhöz képest fehér foltnak számító Nyugat-Du- nántúlról származik a Csepregi vőfélykönyv 1865-ből. A töredékesen fennmaradt, lényegében csak a vacsorát kísérő lakomarendező versfüzért (tálalóverseket) tartalmazó kéziratot Balogh Jánosné Horváth Terézia közölte több részletben, alapos elemzéssel és bőséges jegyzetekkel, vitatható textológiai formában.45 Szintén dunántúli anyagot publikál és elemez Káliz Sajtos József, a Fejér megyei Soponyáról származó két kézirat teljes szövegének betűhív közreadásával. Molnár János (1891) és D. Bozai István vőfélykönyve (1901) egyaránt gazdag és archaikus szöveganyagot tartalmaz, számos mulatóverssel és lakodalmi köszöntő verssel.46 Erdélyből egyelőre csak a 19. század végéről, 20. század elejéről ismerjük a legkorábbi kéziratos vőfélykönyveket. Önálló kötetben először a széki Karsai Mihály vőfély- könyve jelent meg, Hoppál Mihály személyes hangvételű bevezetőjével, Fazekas Zsuzsa szerkesztésében. Szövegei 1896—1897-ből származnak, és mint az elemzés során kiderült, teljes egészében különböző ponyvafüzetek közel betűhív másolatai.47 Székről további vőfélyversek jelentek meg a 20. század első feléből, Csorba János és Szabó Márton gyűjteményes köteteiben.48 Előbb tanulmányban ismertette, majd önálló ki43 KÜLLŐS I. 1997. 105-125. Az énekeskönyv elemző bemutatása és teljes szövegközlése KÜLLŐS I. 2008. 631-656. 44 BORÚS R. 1985. 281-286; 1994. 121-130; 1998. 82-128. Az íráskép alapján történő kormeghatározásban segítségemre volt Küllős Imola, amit ez úton is köszönök. 45 BALOGH J. 2003. 311-320, 467-481, 551-567. 46 KÁLIZ Sajtos J. 2013. 211-292. 47 FAZEKAS Zs. 2000. 48 CSORBA J. 2006. 97-131, SZABÓ M. 2010. 147-153, 158-173. 23
