Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Változatképződés, terjedés

hat meg. Ilyenek a búcsúztatók, a menyasszonyfektetés körüli rítusokhoz kapcsolódó pártafelköszöntők és menyasszonyfektető versek, illetve a lakodalmi mulatóversek (mulattató hazugságversek, intő-oktató költészet) egyes szövegcsaládjai. Ezekben a 10-15, olykor 20-30 vagy még több strófás hosszú versekben rendre találkozunk a kontamináció jelenségével.

Egy jellegzetes példa erre a 194. szövegcsalád II. kisgyőri változata. A vőfélyek vitája a házasságról típusba tartozó szöveg kétféle ponyvanyomtatvány versszakaiból és egyéni hozzátoldásokból keletkezett. Első versszaka a Mátyus Péter-féle Vöfények kötelességéből való, második strófája egyéni szerzemény, utána pedig az Ujdonnan új vőfény kötelesség részben variált, részben azonos szövegű strófái következnek.742 Hasonló módon, többféle ponyvái forrásból származó strófaláncok egyesítésével keletkeztek az 53, 89, 90, 118. szövegcsaládok változatai.

Ezektől némiképp különbözik az 50. és a 73. számú menyasszonybúcsúztatók esete, ahol egy ponyvaszöveg szétszakadása, többfelé való beépülése jelenti a változatképződés alapját. A két búcsúztató közös forrásául szolgálhatott a Bagó Márton nevével jegyzett, 1855-ös kiadású Legújabb vöfények kötelessége. Ez az egységes, eredetileg 22 versszakos vers a Taktabáji vöfélykönyvbt két részletben került át. 1—15. strófája az 50.

II. szöveg részeként (kiegészülve nyolc új versszakkal), 16-22. versszaka pedig a 73. szövegcsalád variánsaként olvasható. Érdekes, ahogyan a ponyva 15. versszaka kettészakadt: első három sora az 50. II. záróstrófája lett, negyedik sora pedig a 73. fölös számú kezdősora.

Kedves leánybarátim valakik voltatok,

Könnyező szemekkel nézek most reátok.

Ne fogjon rajtatok semmiféle átok 743

Édes jó pajtásim, így szólok hozzátok.

Ennek a búcsúztatónak a kétfelé válása, és két külön kontaminált strófaláncként történő továbbélése nem Ozsváth Bertalan egyedi találmánya, mert ugyanezzel a megoldással találkozunk a bánfalvai Béres János vőfélyköny vében is.744

Szintén a menyasszonyfektetést megelőző pártalevétel szokásmozzanatához kapcsolódott a 81. számú, Pártafelköszöntő vagy Pántlika felköszöntő című szövegcsalád. Az általam megvizsgált öt változat közös forrása a Legújabb vöfények kötelessége lehetett, azonban egyik variáns sem tekinthető a ponyvaszöveg egyszerű másolatának.

742 Bővebb elemzését lásd példatár 194. sz. jegyzet. Ugyanennek a szövegnek hasonló módon megvalósult kontaminációjára találunk példát a Pacséri vőfélykönyvben, melyet bemutat az RMKT XVIII/8. 2006. 648-650, továbbá BORÚS R. 1998. 119-120.

743 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [50.]

744 BÉRES J.-LAKI Lukács L. 2002. 44-46. Példatár 50. és 73. jegyzetei.

236