Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Bevezető - Időhatárok
Kezdő időpontnak az 1790-es évek első felét, az első nyomtatott vőfélykönyvek (ponyvafüzetek) megjelenésének idejét tekintem. „Eddigi ismereteink szerint mind a három legkorábbi, ponyván kiadott vőfélykönyv az 1793 körüli évekből, a váci nyomdából való. Az egyik szerzője az a külföldi egyetemet járt Mátyus Péter volt, aki 1784-ben Rát Mátyás után átvette a pozsonyi Magyar Hírmondó szerkesztését. [...] A 8 oldalas Vöfények kötelessége a későbbi magyar vőfélykönyvek prototípusa lett, s a nagyszámú, közkézen forgó anonim vőfélykönyv mellett évtizedeken keresztül újra meg újra kinyomtatták az ország legkülönbözőbb vidékein. [...] Részben mégis a váci nyomda 1793 után készített Ujdonnan új vöfény kötelesség c. anonim füzete vált a későbbi mezővárosi, paraszt-polgári vőfélykönyvek mintájává, alapszövegévé. [...] használhatóságát felismerve, változtatás nélkül vagy kisebb-nagyobb helyi/egyéni változtatásokkal — nemegyszer Mátyus Péter rigmusaival kombinálva — ezt is újranyomtatták (önálló ponyván és kalendáriumokban egyaránt) és másolgatták kéziratos füzetekbe a következő 120 évben.”25 A váci nyomdában megjelent első vőfélykönyveken (és azok 1800 utáni kiadásain szintúgy) nincsenek feltüntetve a kiadás évét jelző dátumok. Jellegzetes a Nyomtattatott ebben az esztendőben, illetve a Nyomtattatott a múlt Farsangkor, vagy a Nyomtattatott Sz. Jakab havának 2dik napján típusú datálás. Kivétel ez alól a Pesten, Patzkó Ferenc nyomdájában megjelent egyik első utánnyomás, amelynek címlapján 1793-as évszám olvasható.26 Szintén 1793-as az a változat, amely Vácott, más címmel jelent meg, feltehetően szintén Mátyus Péter szerzeményeként.27 A datálást megerősíti egy harmadik ponyvafüzet is, amelynek szövegében egy 1791. január 27-i lakodalomra történik konkrét utalás.28 A szakirodalom említ 1790 előtti, sőt az 1780-as évektől is korábbi nyomtatványokat. Ezek azonban nem pontos, vagy nem visszakereshető hivatkozások, például a Magyar Népzene Tárában 1781-es dátummal felsorolt pozsonyi Nászanygok kötelessége Pogány Péter szerint is csak tévedés lehet.29 A ponyvafüzetek műfajtörténeti jelentőségét, és ezzel együtt a téma korszakolásában játszott döntő szerepét támasztja alá az a tény, hogy kéziratos vőfélykönyv a 18. századból mindeddig nem került elő. A legkorábbinak tekinthető az 1826-os Makói énekeskönyv, a korai kéziratok közé pedig az 1830-as évek végéről származó Kecskeméti vőfélykönyv (Pántzél János énekeskönyve) és ennek kortársa, a Kisgyőri vőfélykönyv 25 RMKT XVIII/8. 2006. 651. 26 Vöfények kötelessége... Kolozsvár, AK Mise. 475. 128940/7. RMKT XVIII/8. 2006. 717. 27 Vöfények kötelessége... Vác, Gottlieb Antal, 1793. OSZK 819.062. 28 Vöfényi kötelességről, és két szép új világi énekek... OSZK 820.772. A kérdéses szöveget teljes terjedelmében közli az RMKT XVIII/8. 2006. 652-653. 29 POGÁNY P. 1959. 120. Lásd még: DÉGH L. 1950. 61, BAKÓ F. 1987. 19, GYÖRGYI E. 1990. 48, UJVÁRYZ. 1997. 494-498, POGÁNY P. 1978, RMKTXVIII/8. 2006. 19
