Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Antik mitológiai elemek

2. Hallottátok hírét talán Helénának,

Görögország régi híres lakosának,

A természet egyik remek munkájának,

Kit is szépségéért sokak imádának.

3. Akkor Priámus volt királya trónjának,

Páris vala neve a király fiának.

Mely Páris hallván szépségét Helénának,

Mesterkedett, miként tehetné társának.

4. De hogy rendes úton azt meg nem érhette,

Mert Ménáhálus hált már akkor mellette,

Helénáért magát kockára vetette,

Páris mégis ötét magáévá tette.

5- Ugyan is halljátok, mire vetemedett?

Trónjából Melzena alá törekedett,

Sőt Heléna után addig leselkedett,

Hogy elvette, vele szerelmeteskedettH*

A szöveg érdekessége, hogy az általam feltárt, illetve összehasonlító párhuzamként áttekintett anyagban egyedül a kisgyőri kéziratokban található meg, és itt is a kései (19. század végi, 20. század eleji) vőfélykönyvekben. Itt azonban nagy jelentőségű, mert a menyasszonyfektetés szokásmozzanatában az 1910-es évekig központi szerepet kapott ez a vers.683 684 Egyelőre úgy tűnik, hogy egy 1880 körül helyben keletkezett, talán éppen az első változatot jegyző Lengyel Károly által írott (vagy valahonnan kimásolt) szöveggel van dolgunk. Tanulságosak a három változatban előforduló mitológiai személy- és helynevek, amelyek a félrehallásból, félreértésből, nem pontos tudásból eredő szövegromlás tipikus esetei.685 Helené neve a legstabilabb, mindhárom változatban következetesen a magyarosabb hangzású Heléna formában szerepel. Parisz írásmódja a latinos Paris, illetve annak kiejtés szerinti magyarosított változatában Páris vagy Páriz. (Ugyanennek a névnek erős torzulása tapasztalható a 93. szövegben, ahol a Páris királyfival tengeren eveztem... helyett a szótagszámban is hiányos Barits fiával tengeren eveztem... olvasható.) Priamosz trójai király még ennél is bizonytalanabb, szerepel Priámus, Pirémus és Priamus formában egyaránt. Hasonlóképpen

683 Lengyel Károly vőfélykönyve. Kisgyőr, 1880-1881. [77.]

684 Verses gyűjtemény. Kisgyőri szerzemények. Klein Károly, Eger, 1913. HÓM NA 305. 14-15.

685 A standard írásmód alapjául a folklorisztikában leginkább használatos kézikönyvet, a Tokarev- féle Mitológiai enciklopédia magyar kiadását vettem figyelembe. TOKAREV, SZ. A. 1988. I. 735-736.

213