Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészettöl örökölt stílus és poézis - Bibliai elemek
telműen a 18. századi előzményekhez köti. A továbbiakban ezt tömören és némileg leegyszerűsítve dedkos stílusnak nevezzük. A vőfélyverseknek erre a jellegzetes stílusára Edvi Illés Pál óta minden szövegközlés és elemzés felhívja a figyelmet, ezért az ide vonatkozó szakirodalmi helyek hosszas idézésébe nem is érdemes bocsátkoznunk. Azt azonban fontos megemlítenünk, hogy a kutatók egy része éppen e deákos stílusjegyek miatt különbözteti meg a vőfélyverseket a népköltészet más műfajaitól; sőt ez alapján sokszor nem is tekintik azokat a népköltészethez tartozónak.633 A két legjobban megragadható és adatokkal is alátámasztható stíluselem egyrészt a bibliai idézetek, szereplők és történetek jelenléte, másrészt az antik mitológia megjelenése. Ezekhez kapcsolódik harmadikként a versforma: a felező tizenkettesekből álló, négysoros bokorrímes- vagy páros rímű strófák szinte kizárólagos használata. Ebből a három elemből épül fel az a deákos stílus, amely a 18. század kollégiumi verselésével, anonim közköltészetével még konkrét szövegpárhuzamok nélkül is közvetlenül összeköti a 19-20. századi vőfélyverseket. Bibliai elemek A lakodalmi költészet bibliai vonatkozásairól sok adattal rendelkezünk ugyan, ezek összefoglaló bemutatásával és elemzésével azonban máig adós a történeti szövegfolklorisztika és a vallási néprajz egyaránt. Elsőként Szabó Lajos kísérelte meg a téma áttekintését, bodrogközi református szövegpéldák alapján.634 Miután az általam feldolgozott szöveganyag is zömmel református környezetben született-használódott, elsősorban ennek a felekezetnek az egyházi tradícióit vettem figyelembe a szöveg- elemzés során. A 16-17. századi protestáns zsinati végzések több szempontból is szabályozták a menyegzők megtartását. A helyesen megválasztott időpont és a házasulandókra vonatkozó előírások mellett igyekeztek a tartalmi kérdésekre is kitérni: a lelkészek részvétele, az italozás, a zene és tánc volt a legfontosabb ezek közül.635 Foglalkoztak azonban a zsinati végzések az elhangzó szövegekkel is: „az Ur nevében kezdgyenek hozzá, istenes beszélgetésekkel végezzék, ételben, italban mértékletesek légyenek mindenek [...] Az új házasokat istenes idvezlésekkel illessék és Istennek ajánlják.”636 Ez az egyházi igyekezet nem volt eredménytelen, mert „a lakodalomban mindenki, aki megnyitotta száját a közönség előtt, igyekezett bibliás szókat mondani. Biblikus ihletésű volt a lakodalmi versek, felköszöntők nagyrésze, az volt a kezdet és az volt a végzet is” 633 UJVÁRY Z. 1980. 425-556, SZABÓ László 1983. 344-345. 634 SZABÓ Lajos 1982. 139-157. 635 SZABÓ Lajos 1982. 139-140, BÁRTH D. 2005. 49-56. 636 Szathmárnémeti Mihály: A négy evangélisták szerint való Domenica... Kolozsvár, 1675. Idézi SZABÓ Lajos 1982. 141. 199
