Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Lakodali köszöntőversek

Az alkalomhoz, szokásmozzanathoz szorosan kötődő köszöntőstrófák másik típusa a borköszöntők, pohárköszöntők népes csoportja. Funkcionális szempontból a mulatás- ra biztató, jókedvet szorgalmazó biztató nmekhez állnak közel, poétikai-stilisztikai szempontból azonban sokkal színesebb, összetettebb képet mutatnak. A borköszöntők önmagukban is a különböző szövegtípusok gyűjtőmedencéi: adott esetben akár hazugságvers, akár csúfoló, akár quodlibet-halandzsa, akár ünnepélyes közhelystrófa is betöltheti a borra mondott köszöntés funkcióját.

A bor és a víz szembeállítására épülő didaktikus disputa az egyik karakteres jellemzője a borköszöntőknek. A 154. szövegcsalád a 18. század végén jelent meg a kéziratos anyagban, és a 19. század első felében rendkívüli népszerűségre tett szert. Az RMKT Közköltészet 2. kötete az 1790—1839 közötti időszakból 28 változatát hivatkozza.594 Feltehetően a vőfélyversektől különböző, rövidebb hatos-hetes sorai is hozzájárultak ahhoz, hogy a század közepére népdalként is elterjedjen országszerte, általában Bort iszom én, nem vizet kezdettel.595

A bor és a víz szembeállítása jelenti a következő köszöntővers fő motívumát is. Emellett azonban a rímelés azonossága érdemel elsősorban figyelmet. A kissé eltérő szövegvariánsokat egységes szerkezetbe foglalja a vágyó n-agyo n - vágyó n -fagyó n négyes bokorrím. A 18. század közepéről származó változat egy mendikáns ének egyik szakasza, míg a 19. század végi vőfélyvers egy borköszöntő részeként került lejegyzésre.

Cibere, derelye, lencse, borsó vagyon,

Egy megdöglött kappant hatan vertünk agyon.

Akinek bor nem kell, kezembe víz vagyon,

Igyon hát belőle, ballagjon a fagyonZ596

Mer eleget főztünk, tormás csuka vagyon,

Egy megdöglött tyúkot haton vertünk agyon.

Ki borhoz nem szokott, vizünk is jó vagyon,

Igyékjól, ha tetszik, s osztán elszaladjonZ597

A borköszöntőkkel, pohárköszöntőkkel ellentétben az ételeket beköszöntő tálalóversek

17-18. századi szövegpárhuzamait nem ismerjük. A kutatás jelenlegi állása szerint ez a szövegtípus a 18. század legvégén jelent meg a lakodalmakban, és éppen a ponyván

594 RMKT XVIII/8. 2006. 60-66, 495-497. (23.)

595 PántzélJános énekeskönyve. Kecskemét, 1839. [154.]

596 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. [167]

597 Diák versek, mondókák (1745-1749). JOCOSI. Ks.: Bűne zeo, vitézek, meg ne ijedjetek... RMKT XVIII/4. 2000. 308. (127.)

190