Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Lakodali köszöntőversek
Lakodalmi köszöntőversek A vőfélyversek alkalmi, a lakodalom menetéhez szorosan kötődő, a rítust magyarázó jellege erőteljesen meghatározza a műfaj szövegeinek funkcióit is. Az eddigiekben elemzett szórakoztató-mulattató illetve intő-oktató funkció mellett hangsúlyos az egyes szokásmozzanatokhoz kötődő rigmusok köszöntő funkciója. A 19. századi vőfélykönyvek szövegeinek általános jellemzője, hogy a beköszöntő, áldásmondó, jókívánságokat kifejező, elköszönő versszakok (vagy sorok, sorpárok) szinte valamennyi szövegtípusban megtalálhatók, egyéb tartalmi-funkcionális jellemzőiktől függetlenül. Ünnepélyes hangvételükkel, a protestáns templomi stílusból származó szófordulataikkal, proverbiális szófűzésükkel, prédikációs nyelvezetükkel egységes színezetet kölcsönöznek a vőfélyverseknek. Ezek a köszöntő funkciójú szövegegységek formuláris közhelystrófák, mert a szokásesemény tartalmához, a lakodalom egyes mozzanataihoz semmi lényegi mondanivalót, vagy bármilyen releváns információt nem tesznek hozzá, csupán újra és újra megismétlik a megszólítások, áldásmondások, jókívánságok, köszönések és elbúcsúzások nyelvi frázisait. Éppen ebből adódik, hogy ezek a versszakok rendkívül mozgékonyak a vőfélyvers-anyagban: különböző funkciójú, különböző tartalmú és különböző forgatókönyvi helyzetű rigmusokhoz egyaránt kapcsolódhatnak. Gyakran nem egész versszakként, inkább sorpáronként, soronként, félsoronként vándorolnak a szövegek között, és foglalják keretbe az egyébként eltérő hangvételű és különböző tartalmi-funkcionális csoportokba tartozó verseket. A formuláris köszöntők elsődleges funkciója a szertartásosság kereteinek hangsúlyozása és az ünnepélyesség fokozása. A funkció meghatározza a köszöntőversek egységes szerkezetét, szemantikai struktúráját is, amely Keszeg Vilmos elemzése szerint az alábbi egységekből épül fel: 1. megszólítás 2. helyzetmegnevezés 3. jókívánság 4. tanács 5. egyéni reflexió Ugyanilyen szerkezetű köszöntőversekkel mind a társadalmi gyakorlatban (névnapi, születésnapi köszöntők), mind a folklórban (újévi, karácsonyi, húsvéti köszöntők) találkozunk. Ezekkel szemben azonban a lakodalmi köszöntőversek hosszabbak, és olyan elemekkel bővültek, amelyek elsősorban a hangulatteremtést célozzák.575 A vőfélyversek formula-köszöntőinek közköltészeti előzményeit a 18. századi lakodalmi köszöntőversekben, házasságdicsérő énekekben találjuk meg. Ezeket a gyakran párköszöntőnek is nevezett verseket konkrét alkalomra, név szerint és személyre sza575 KESZEG V. 1991. 38-39. 184
