Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Intő és oktató költészet

sárospataki református kollégiumban található, de ezt a versét 1791-ben Komáromban, 1793-ban Bécsben és 1816-ban Miskolcon nyomtatásban is kiadták.558 Stoll Béla bibliográfiája hét különböző kéziratos gyűjteményből közli a Házi kereszt... című verset, amelyet Szinnyey József egyébként Amadé László szerzeményének tart.559 A kisgyőri változatban öt versszak teljes egészében megegyezik a Házi kereszt első tíz strófája közül öttel, azonos sorrendben.560 Feltehető, hogy a Kisgyőri kézirat szerzői közvetlenül másolták és egyénileg kiegészítették a verset. A legvalószínűbb forrás az 1816-os kiadású miskolci ponyvafüzet lehetett.

Egy másik hasonló, a közköltészeti párhuzamokkal komoly szövegszintű egyezést mutató kisgyőri szöveg a 189. számú. A Pipa, dohányzacskó, farmatring, heveder... kezdetű, nyolc versszakos házasságellenes oktató-intő vers hét versszaka megegyezik az Erdödy Lajos és mások verseiben (1776—1799) illetve a Szeel György gyűjteményben (1792—1794) található, Becsületre méltó lakadalmi sereg... kezdetű köszöntőverssel.561 A strófák sorrendje is azonos, csupán annyi a különbség, hogy a 18. századi változatok bővebbek, több versszakosak. A kisgyőri szövegváltozatból lényegében az első négy strófa, az első emberpárról szóló biblikus bevezető hiányzik, illetve a jókívánságokat tartalmazó, áldásmondó-elköszönő formulák közül csak egy szerepel a vers végén. A hét strófányi szövegegyezés egyébként olyan mértékű, hogy azt kizárólag közvetlen kapcsolat, írásbeli átadás-átvétel útján tartom elképzelhetőnek. Erdődy Lajos vers- gyűjteményében az imént idézett Házi kereszt egy variánsa is megtalálható. Nem elképzelhetetlen, hogy ez a gyűjtemény, vagy ennek egy kivonata, másolata járhatott a Kisgyőri kézirat szerzőinek kezében.

A 189. szöveg második versszaka Szűk a jó feleség, nehéz szerint tenni... kezdettel eredetileg 1693-ból, Gyöngyösi Istvántól származik. A Porából megéledett Főnix című, Kemény János-eposzból kiszakadt részlet a 18. századi lakodalmi intő- és oktató költészetben több helyütt is felbukkan, 19. századi folklorizálódására vonatkozóan pedig éppen ez a kisgyőri változat az egyik legkorábbi adatunk.562 563

Szűk a jó feleség, nehéz szerint tenni,

Hogysem pedig rosszat kárhozatra venni,

Caucasus hegyén túl jobb szaladva menni,

S ott a tigrisekkel egy barlangba lenni.%i

558 Az általam használt példány: OSZK 190.574/3.

559 STOLL B. 2002. 273. [556.] http://mek.niif.hU/03600/03630/html/a/a00247.htm (2015. július 3.)

560 HADOBÁS P. 1997. 69-71.

561 RMKT XVIII/8. 2006. 353-355. (215.)

562 RMKT XVIII/8. 2006. 560.

563 Gyöngyösi István: Porából megéledett Főnix. 1693. I. könyv, 1. rész. GYÖNGYÖSI 1999. 15.

179

T