Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Hazugságversek, lakodalmi mulattatók
el.487 A lakodalmi versanyagban továbbélő hazugságversek tehát ebben a katonai-vitézi tematikájú szövegkörnyezetben kapnak helyet, és nyernek értelmet az egy-egy lakodalomkor elhangzó vőfélyvers-sorozatok tágabb kontextusában. A harcból visszatérő katona szállást, ételt-italt kér a vitézei számára, és fegyverrel fenyegetőzik a 18. számú488 szövegben, és ugyanezzel a fenyegetőző, követelőző hangnemmel találkozunk az ágy kikérése kapcsán egy 1857-es mezőcsáti prózai köszöntőben: ... kenyerek, borok, pecsenyéjek készen legyen, a paripájoknak széna, abrak, meleg istálló, mert különben nemcsak ez a királyi ház, hanem az egész ország általunk elpusztíttatik. E végre vagyunk prófétie elbocsáttatva, hogy tudják magokat mihez tartani az urak!489 A katonai-vitézi tematika legszebb, akár klasszikusnak is nevezhető példái a 79—81. számú versek. Mindhárom szöveg a menyasszonyfektetéshez kapcsolódó koszorúlevétel, pártalevétel szokásmozzanatához kötődik. A vőfély akkor szavalta el ezeket a rigmusokat, amikor az éjfél körüli időszakban a szüzességet jelképező menyasszonyi fejdíszt levették a menyasszony fejéről, hogy következhessen a házasság elhálása, majd azt követően a kontyolás.490 A szövegekben bőségesen megtalálhatók a közköltészet hazugságverseinek tipikus motívumai, szófordulatai. Pántzél János vőfélykönyvében Nagy Sándor vezére, Dárius megszalajtó karja a szüzek táborának királyát elfogja, és a korona megszerzésének vitézségét egész Európa szemléli. Az ezzel kortárs kisgyőri szövegben Mars és Herkules kerül megemlítésre, valamint tengerparti csatával, várostrommal, a korona megszerzését célzó hadicsellel találkozunk. A pártafelköszöntő ugyanilyen típusú, Nagy Sándort és Herkulest egyaránt tartalmazó 18. századi előzménye megtalálható a Kozma-énekeskönyvbew (1777—1781), annak két hasonló tartalmú pártafelköszöntő szövegében.491 A legtöbb változattal rendelkező 81. számú vers a Legújabb vöfények kötelessége című ponyván is megjelent, ezért ennek variánsai szélesebb körben és egységesebb formában találhatók meg a kéziratos anyagban. A szalma várd ban vitézkedő vőfély a kukoricatorzsa legyőzése és a beszédes nevű Némó (egyes változatokban magyarul Senki) vérének kiontása után szerzi meg kardja hegyére a szűzi koronát. A II. és III. változatokhoz terjedelmes cigánycsúfoló is kapcsolódik. A hencegő katona szájába adott hazugságversek másik jellemző tematikája a kalandos verekedések története, mitikus ellenségek legyőzésének a felemlegetése. Ezek 487 Szolgálólegények toborzása, lásd 213. szövegcsalád. 488 Kisgyőri kézirat. Kisgyőr, 1841-1843. [9.] 489 Táboros Sándor: A mezőcsáti lakodalom (1860-1900). HÓM NA 2325. 51. 490 VAJDA M. 1998. 311-352. 491 RMKT XVIII/8. 2006. 431-433. (264, 265.) 158
