Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Hazugságversek, lakodalmi mulattatók

Ennek megfelelően a lakodalmas ház megnevezése, a királyi ház számos lakodalmi versben előfordul. A szókapcsolat igen régi, első ismert említését egy 1577-es református zsinati végzésből ismerjük: „Az egyházak lelkipásztorainak szabad elmenniök, ha meghívatnak a tisztességes lakodalmi vendégségbe [...] vagy amint ők hívják: a királyi házba.”483 1827-ben Balogh Sámuel is leírta a gömöri lakodalom ismertetésénél ezt a megnevezést, amelyhez a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője a következő megjegyzést fűzte: „A lakodalmas házat áltáljában királyi háznak hívják, honnan és miért? Nem tudom. Leghihetőbbnek látszik előttem, hogy azt a Bibliából vették, a hol a menyekzőre való hivogatás a királynak tulajdonitatik.”484 Ebben az értelemben a királyi házat a lakodalmi költészet biblikus vonulatának részeként is értelmezhetnénk. Az állandósult szókapcsolathoz kötődő további frázisok és közhelyek azonban egyértelműen igazolják, hogy a vőfélyek szövegszemléletében ez a fogalom inkább jelentette a hadba induló sereg várát, mint a fiának menyegzőt szervező király példabeszédbeli házát. A királyi ház a szövegekben jellemzően a szertartásos köszöntőversek, a szokásmozzanatokhoz kötődő rigmusok bevezető soraiban, beköszöntő és bebocsátást kérő, áldásmondó strófáiban szerepel. A királyi házzal szoros tematikai összefüggésben a vőfély, mint az ő királyától elküldött követ, vagy a királyi sereg katonáit vezető kapitány, hadnagy szerepel. A két ház között zajló lakodalmas menetek, szertartásos vonulások (egyszeri vagy többszöri menyasszonykikérés, templomba indulás, megérkezés a menyasszonnyal) rigmusainak állandó formulája a sereggel érkező, és katonáinak bebocsátást, szállást, ételt-italt kérő kapitány alakja.485 486 (Nem nehéz ezekben a motívumokban felfedeznünk a 17—18. század hadieseményeinek kurucait-labancait, akikről a németcsúfolók kapcsán már szót ejtettünk.) A vőfély jelvényeinek kikéréséhez tartozó rigmusokban találkozunk továbbá «marékkel és zdszlókkal: a kisgyőri bokrétaváltás prózai-verses szövegeiben a katonák ajándékba viszik az ötvösök által készített címereket a királynak; a zempléni kendőkérö versekben pedig a tábor népeinek zászló a címered A lakodalmi vacsorán az ételeket felszolgáló legények a vőfély katonái, kiválasztásuk tréfás toborzóval történik, esküjüket a káplár vezetésével mondják

jelenése a lakodalmi költészet más területein is tetten érhető, lásd MNT III/A. 1955. 224. sz. Gyermekfolklór párhuzamok (a király, mint legfőbb küzdő alak): LAJOS Á. 1997. 13-14. A 18. századi magyar költészet a szerelmet és a házasságkötést gyakran hasonlítja hadieseményhez, várostromhoz, lásd Csokonai Vitéz Mihálynak A pendelbergai vár formája s megvétele című versét.

483 KISS Á. 1882. 692. Idézi SZABÓ Lajos 1982. 140.

484 Idézi RESÖ Ensel S. 2000. 357. A királyi ház mint állandósult szókapcsolat egyértelműen bibliai eredetű, az Ószövetség különböző könyveiben (Krónikák, Eszter könyve) többször is előfordul. Lakodalmi kontextusban való használatának bibliai forrása az Újszövetségben található: Máté 22:2-14: „Hasonlatos a mennyeknek országa ahhoz a királyhoz, aki az ő fiának menyegzőt szerze...” (Károli-fordítás)

485 Lásd a 4, 26, 30, 31, 37, 38, 68, 69, 82. szövegcsaládokat.

486 Példatár 8, 11. szövegcsaládok

157