Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Szövegelemzés - A közköltészet továbbélésének formái - szövegek, motívumok, toposzok - Csúfolók
1. Még egy szűkölködő van a saroglyába, A brúgós cigányunk majd meghal bújába. Azt mondta, hogy ha nem jut az ö brúgójába, Mindjárt beleugrik a bába odvába. 2. Szánom, szánom szegényt, hogy úgy öli magát, Ássa ki a holló a szeme világát! A palotán fújja a szél dúdo lóját, Fossa a kőfalra a szeme világát! 3. De mit mondok, talán kár is volna, Hát aztán minekünk vajon ki brúgolna? E szép hivatalos vendég vajon hogy táncolna? Jobb volna, ha a sas a fején kopácsolnat11 *** 4. De azután velők majd el is húzatom, Ha pedig nem húzzák, mind sorra nyúzatom. Bőröket sámfára, kaptára húzatom, Kordovány helyébe biz elárultatomk28 *** Hallod-e te kontrás, néked szól az írás, Az váradi várban lészen finom lakás! Két fekete holló szemeden gödröt ás, Míg hozzád szólok, légy rossz nehéz nyavalyást29 A szarja le a vármegye kapuját, fossa le a vármegye falát ijedtébe motívum a 19. században általánosan ismert és széles körben elterjedt átokformula lehetett. Közvetlen, szövegszinten is megegyező párhuzamai vannak a 19. század második feléből, a közép-tiszai stíluscsoporthoz tartozó mezőkeresztesi és mezőcsáti népi kerámia feliratos pálinkásbutelláinak verses szövegeinek köréből. A két szövegcsoport között fontos kapcsolódási pont, hogy például Mezőkövesden egészen a 20. század első harmadáig, közepéig szokásban volt a lakodalmi asztal terítésekor a pálinkás bütykösök, cserép butellák használata. A pohárból történő ivás csak az 1920-as, 1930-as évektől 427 428 429 427 Sárándi József vőfélykönyve. Üjcsanálos, 1894. [196. I.] 428 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899—1905. [196. II.] 429 Sárándi József vőfélykönyve. Üjcsanálos, 1894. [202.] 140
