Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - A vőfélykönyvek és a népi írásbeliség
vegek (ember- és állatorvosi fogások, gazdasági számítások, anekdoták, szószedetek, családi események, meteorológiai feljegyzések, receptek) is találhatók. Másodszor a keletkezés módja szerint a kéziratos énekeskönyvek lehetnek primer (saját fejlődés útján keletkezett, hagyományba ágyazott) és szekunder (az értékmentés, a szöveggyűjtés, egy másodlagos muzeális elv mentén keletkezett) gyűjtemények. Ugyanennek a szempontnak egy másféle megfogalmazásában Küllős Imola javaslata szerint a szerzőség alapján beszélhetünk auktoridlis (szerzői), receptudlis (befogadói) és vegyes gyűjteményekről.379 380 Harmadszor a keletkezés helye, a kéziratok provenienciája alapján vannak erdélyi, felvidéki, dunántúli, illetve alföldi és északkelet-partiumi típusok. Az alföldi és északkelet-partiumi típuson belül megkülönbözteti a sárospataki és északi, a debreceni és partiumi, továbbá a közép- és dél-alföldi típusokat.38° Funkcionális szempontból Egyházi Világi Vegyes — omniárium A keletkezés módja szerint Primer Szekunder A szerzőség alapján Auktoriális Receptuális Vegyes A keletkezés helye szerint I. Erdélyi II. Felvidéki III. Dunántúli IV. Alföldi és északkelet-partiumi 1. Sárospataki és északi 2. Debreceni és partiumi 3. Közép- és dél-alföldi 379 RMKT XVIII/4. 2000. 32. 380 CSÖRSZ Rumen I. 1999. 75-89. Számos példával illusztrált újabb megfogalmazása: CSÖRSZ Rumen I. 2009. 46-53. 119
