Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - A vőfélykönyvek és a népi írásbeliség

A másik evidens, ám kevéssé kutatott írásszokás a kéziratok keletkezésének időbeli megoszlása. A szövegekben összesen 32 olyan dátumbejegyzést találunk, amelyek hónapot-napot is tartalmaznak. Az évszakok szerinti megoszlásban egy nyári, négy őszi és öt tavaszi hónapot találunk, szemben a 22 téli hónappal. A téli hónapok közül kiemelkedik a december és azon belül is a karácsonyi időszak (13 bejegyzés), második a január (8 bejegyzés). Ez adatszerűén is megerősíti azt a sokak által megénekelt paraszti idillt, hogy a hosszú téli estéken a műveltebb falusiak gyertyafény mellett írnak, olvasnak. Hogy valóban este, azt bizonyítja Ozsváth Bertalan:

Ozsváth Bertalan 1902

Irta November I4edikén, estve 9 óráig volt fenn.

[Tükörírással] Ekkor maradtam el a szeretőmtől73

Huszonegy datálás tartalmaz évet, hónapot és napot is egyszerre. Ebből egy internetes öröknaptár segítségével könnyen kideríthető volt, hogy a hét mely napjaira estek az irogatással telt esték. Keszeg Vilmos 20. századi erdélyi tapasztalatával373 374 szemben, miszerint a naplóírás ideje a téli vasárnap délután, a kisgyőri és taktabáji dátumokban a hétköznap esték vannak túlnyomó többségben: 19 hétköznap mellett csupán 2 vasárnapot találunk, szombatot egyet sem. A hétköznapok érdekes módon nagyjából egyenletes eloszlást mutatnak, az 5 hétfői és a 6 csütörtöki dátumbejegyzés talán kissé kiemelkedik a többi nap átlagából.

Végül néhány gondolatot érdemes felvázolnunk a szerzők személyével kapcsolatban. Ahogyan a ponyvanyomtatványok írói között egyaránt megtaláljuk az országosan ismert értelmiségieket és a helyi literátus réteg képviselőit, ugyanígy a kéziratok szerzői kapcsán is megállapíthatjuk: jellemzően a falusi értelmiséghez tartozó személyekhez kötődtek a vőfélykönyvek. A Kisgyőri kézirat több szerzőjéről feltételezhető, hogy a református egyház jeles személyiségei, tisztségviselői lehettek. A vegyes gyűjteményben található katekizmus, a temetési és úrvacsorái énekek, a zsoltárdallamokra készült saját szerzésű szövegváltozatok és a biblikus versek egyértelműen a református lelkész körére: kántor, tanító, presbiter, funerátor, diktáló tisztségű férfiakra utalnak.375 Lengyel Károly esetében szintén keveredik a vőfélyvers és az általa néhány évvel később lejegyzett halottbúcsúztató, temetési ének, hazafias vers műfaja. Az ő személye is jó eséllyel köthető a kisgyőri református egyházhoz. Az alacskai vőfélykönyvet a szerző Fodor Pál után a helyi tanító, Deli Illés vette birtokba. A héti vőfélykönyvet a falu földbirtokos nemesei, a Héthy család tagjai írták. A többi szerző (Pántzél János,

373 Taktabáji vőfélykönyv. Taktabáj, 1899-1905. HÓM NA 7518. 153.

374 KESZEG V. 1998. 622.

375 A református temetést lebonyolító, funerátor nevű tisztségviselőről lásd DANKÓ I. 1987. 325— 340. A bodrogközi Cigánd vőfélyei gyakran szerepeltek diktálóként a református temetéseken. (Saját gyűjtés, 2013.)

117