Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - A vőfélykönyvek és a népi írásbeliség

Én

Ezt a kis könyvecskét írtam Ifúkori emlékemnek jeléül,

Hogy ha valaki megtalálja,

Es átolvassa Isten segítségével,

Megtanulhassa.

Ha a hazáját, s felebarátját szereti,

Ezt a kis könyvecskét akármikor elöveheti.

Ha ifúságában virágzik a napja,

Ebből elmondhatja, amit kedve tartja.

Hogy ezen a földön életünk vezére,

Ki lakik a mennybe, örök dicsőségbe’.

Ha valaki ezt meg akarja tanulni,

Előbb az Istenhez tudjon fohászkodni,

Igazán imádni.

Meg akarod tudni, hogy ki írta?

Bihari Lajos, ki született 1888.

Borsod, Kisgyőri69

A kéziratokban találunk értékes adatokat azokra az írásszokásokra nézve is, amelyek a keletkezésüket meghatározták. Az egyik ilyen közismert, de mégis említésre érdemes tény, hogy a népi kéziratos könyvek szerzői szinte minden esetben férfiak.369 370 A kilenc bemutatott forrás esetében is így van ez, sőt a szövegek között található korabeli vagy utólagos névbejegyzések zöme is férfinév, és csupán kis töredéke női név. A vőfélykönyv tipikusan férfiműfaj, a vőfélyi tisztség férfias jellegéből adódóan. A 19. században női népi írásbeliségről szinte nem is beszélhetünk; csak a 20. század első évtizedeitől kezdve jelennek meg nagyobb számban női önéletírások, falusi környezetben keletkezett emlékkönyvek, esetleg verses gyűjtemények

.371 Ennek hátterében áll természetesen az is, hogy a 19. században a nők között számszerűen is sokkal nagyobb az analfabéták aránya, még az egyébként iskolázottabb és literátusabb közegű dunántúli városokban is.372

369 Bihari Lajos kéziratos gyűjteménye. Kisgyőr, 1909-1911. HÓM NA 580. 45-46.

370 SÁNDOR I. 1972. 186.

371 Női szerzője és használója volt például egy verses históriákat tartalmazó tardonai népi kéziratos könyvnek az 1950-es években. TÓTH A. 2001. 443-461.

372 HUDIJ. 1995. 38-46.

116