Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)

Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - A vőfélykönyvek és a népi írásbeliség

községből és Szőke Ferenc (1903-1979) a Borsod megyei Ládbesenyőről kivándorolt vőfélyek Amerikában fejből írták le a gyerekkorukban megtanult verseket egy kéziratos füzetbe.354 Antal Lajos jászárokszállási vőfély 18 éves korától apja mellett volt koszorúslegény (kisvőfély). A strófákat hallomás alapján sajátította el, melyeket aztán később lejegyzett, és repertoárját még egyéb régi vőfélykönyvek alapján kiegészítette.355 Sarkadi Sámuel makói vőfély nem használt vőfélykönyvet. Megfigyelései alapján a rigmusokat, verseket maga költötte, de nem írta le soha.356 Sótanyi István gombosi vőfély egy ponyvanyomtatványból tanulta meg a verseket, de a füzetet elvesztette, ezért egész életében mindig emlékezetből mondta a szövegeket, és úgy jegyezték le tőle mások idős korában.357 Balázs Lajos említést tesz olyan csíkszentdomokosi asszonyokról, akik idős korukban is fejből emlékeztek menyasszony korukban elmondott búcsúzójukra.358

A bemutatott kéziratok közül kettőnél, Sárándi József vöfélykönyve és a Taktabdji vőfélykönyv esetében merült fel a gyanú, hogy nem másolt, hanem emlékezetből lejegyzett gyűjtemények lehetnek. A jelenség kommunikációelméleti szempontból megegyezik azzal az antropológiai iskolapéldával, amikor az írástudatlan ember levelet diktál: tudja, hogy írásbeli kódot használ, ezért „írásban beszél.” Tömör, sablonos mondatokat használ, udvarias formulákat vesz elő, kerüli a tájszavakat és csoportnyelvi kifejezéseket, elhagyja az érzelmi közbevetéseket.359 A vőfély esetében ugyanez megfordítva játszódik le: a szövegeket fejből tudja és mindig szóban adja elő. Ezt ülteti át írásbeli kódra úgy, hogy közben megtartja a szóbeliség jellegzetességeit. Karakteres megnyilvánulása ennek a tájnyelvi jellegzetességek írásbeli megjelenése, amint azt például a 188. számú Pántzél János-féle lakodalmi mulatóvers gazdagon illusztrálja (ebbül, üdő, möhetünk, Orzsike, szögény stb.) A folyamat eredménye az a változatos színvonalú és ingadozó ortográfiájú íráskép lesz, amellyel a kéziratos vőfélykönyvekben rendre találkozunk. A jelenséget Keszeg Vilmos hangzó írásbeliségnek, nevezi, ami lényegében még szóbeliség, de az írott szöveget nagymértékben toleráló, azt segédeszközként már felhasználó, és az írás segítségével megszólaltatott másodlagos szóbeliség.360

Az emlékezetből történő lejegyzés mellett a természetesen a kéziratos vőfélykönyvek elsődleges keletkezési módja a másolás. A vizsgált anyagban mind a ponyváról kéziratba, mind a kéziratból kéziratba történő másolásnak megvannak az árulkodó jegyei. A ponyváról másolt szövegek esetében már említettük azokat a jellegzetes for354 KOMJÁTHY A. 1996. 60-70.

355 KÓKAI M. 2008. 419.

356 MARKOS Gy. 2004. 180.

357 JUNG K. 1978. 279-280.

358 BALÁZS L. 1999. 129.

359 TERBÓCS A. 1999. 145-148.

360 KESZEG V. 1998. 621.

111