Tóth Arnold: Vőfélykönyvek és vőfélyversek a 19. században - Officina Musei 22. (Miskolc, 2015)
Nyomatatás, kézirat, népi írásbeliség - Kéziratos vőfélykönyvek - Sárándi József vőfélykönyve (Újcsanálos, 1894)
A három rész szövegei a lakodalom menete szerinti sorrendben éppen jól kiegészítik egymást, és együttesen kiadják a lakodalom lebonyolításához szükséges minimális versanyagot. Ebben az értelemben a Héti vőfélykönyv rövid terjedelme ellenére is teljes gyűjteménynek tekinthető. Sárándi József vőfélykönyve (Újcsanálos, 1894) A kéziratot 1965-ben adta be a miskolci Herman Ottó Múzeumba Gubás József újcsanálosi lakos, nagyon rossz fizikai állapotban, töredékes és szakadozott lapokkal, az Eszak-Magyarország című megyei napilap 1963. február 24-i számába csomagolva.339 Később Kilián István irodalomtörténész kérésére az adományozó néhány pontban összefoglalta a kézirattal kapcsolatban tudható információkat. Ebből az egy lapos feljegyzésből kiderül, hogy Gubás József a háza padlásán találta a füzetet. Szerzője és használója a ház korábbi lakója, Sárándi József volt, aki 1874 körül született, és az első világháborúban halt meg. Ujcsanáloson közismert vőfélyként tartották számon, majdnem minden lakodalomban vőfélykedett. A vőfélykönyvet Bodgál Ferenc leltározta be az adattári gyűjteménybe 1969-ben, ekkor adta a tollal utólag ráírt lapszámozást is. Újcsanálos Zemplén vármegyében, a Hernád völgyétől kissé keletre, a Szerencs környéki Harangod-vidéken található, Megyaszó mellett. Református többségű, de vegyes lakosságú település, a 745 református mellett kevés evangélikus, katolikus és zsidó is élt itt a 19. század közepén. Saját templomuk csak a reformátusoknak volt. Tágas határában jó minőségű földeken nagyobb mérvű szántóföldi földművelés zajlott, emellett szőlőhegye és több vízimalma volt a falunak.340 A kézirat közepes méretű, közel négyzet alakú, álló formátumú, 17x21 cm méretű. Állapota nagyon rossz, restaurálására még nem került sor. Minden lapja sérült, szakadt, több helyen hiányos. Terjedelme 30 oldal, házilag összefűzött fél- és negyed ívpapírokból egybeszerkesztve. Első oldala egy arányosan megkomponált címlap a következő szöveggel: Vőfény versek. íródott a ezernyolcszázkilencvennegyedik évben. Irta Sárándi József. A címlapon és a füzetben több helyen találunk későbbi névbejegyzéseket, feltehetően a szerző halála utáni időszakból, jellemzően kék tintával vagy lila tintaceruzával. Többször is előfordul ezek között Sárándi Jolán neve, továbbá kiemelt helyen, a címlapon olvasható a Négyesd József személynév és a Gesztely településnév. A kézirat egy része fekete tintával, más része ceruzával íródott, szerzője egészen bizonyosan egy személy. Kézírása apró betűs, sűrű, betűi sokszor görcsösek, írásképe darabos, de tiszta és rendezett. A verseknek minden esetben van címe, és egymástól 339 HÓM NA 2223. 340 FÉNYES E. 1851.1. 198. 103
