Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

7. A Serényiek és az egyház - Herkó páter emléke a térségben

lyiségként kezelik, Hunfalvy egyenesen Putnokra helyezi székhelyét.379 A Putnokhoz közeli barkó területeken is él a népi emlékezetben Herkó páter sze­mélye, az upponyi és a saj ónémeti hegyen a népi emlékezet szerint azért állítot­tak keresztet, mert Herkó páter itt állította meg a kálvinistákat,380 Herkó páter emléke a gömöri határtól keletre fekvő Torna megyében, valamint az azzal szomszédos, már abaúji Szepsi térségében is él. A személyéhez és a vallásüldö­zéshez kötődő mondákat Magyar Zoltán gyűjtötte össze és publikálta Torna megyei kötetében. Itt szó esik arról, hogy Herkó páter űzte ki a reformátusokat Tornáról Szádelőbe és Ájba, a két szomszédos faluba. Szepsibe is gyakran átjárt Tornáról.381 A népnyelvben szinte napjainkig fennmaradt a neve, ha valaki na­gyon makacs, vagy ha nagyon ragaszkodik a véleményéhez, ma is mondják, hogy „Herkópáter se győzi meg”, „Herkó páternek se enged". A gyerekek ijeszt­getésére is alkalmas figura volt, a szófogadatlan gyereket még a közelmúltban is azzal próbálták megfélemlíteni, hogy fogadjon szót, különben „elvisz Herkó páter". Mindezek mellett ..a herkópáterét”, „a herkópáteredet” formában eny­hébb káromkodásnak számító szitokszóként is ismert.382 De nemcsak vidékünk népnyelvében, hanem Jókai Mór jóvoltából már az irodalom berkeiben is.383 384 385 Herkó páter egyesek szerint szendrői barát volt, aki hol szép szóval, rábe­széléssel, de ha így nem ért célt, akkor erőszakkal igyekezett a térség reformá­tussá lett lakosságát visszatéríteni a katolikus egyház kebelébe. Székhelyét ké­sőbb Szendrőből Tornára helyezte.’84 S ez több puszta vélekedésnél, népi emlé­kezésnél, hiszen Szőnyi Nagy István tornai prédikátor emlékirataiban részletesen megörökítette, miként űzte őt el 1671. március 11-én a híres Herkó (Hirkó) pá­ter két másik pap és a kassai Spankau generális katonáinak nyomatékos segitsé- gével a tornai plébániáról.383 A Tornához közeli Szepsiben a népi etimológia a páter nevét azzal magyarázza, hogy Szepsi részben német nyelvű lakossága az ő történetiségéről. De a Herkó páter egyszerű szólásmód, enyhe káromkodás: tudja a Herkó páter, ezen a Herkó páter sem igazodik el és így tovább. Herkó páter dolgával az etimológusok foglalkoztak. Az eddigi kutatások elég valószínű eredménye, hogy a Herkó páter a Herr Gott Vater elferdítése. Es a -kó végződés szlovák népetimológiát sejtet. Azt a Herkó pátert, a balogi barátot, aki Tompa Mihály Szuhay Mátyás című költeményében fordul elő, természetesen semmi vonatkozás nem fűzi ehhez az alaktalan alakhoz. A köl­tő egyszerűen a nevet használta fel. ” (Internetes források: Dr. Bélley Pál.) 37) HUNFALVY János 1867. 335. {„...az Eperjesen működött Karafának, valamint a Putnokon lakott Herkó Páternek még most is él nem irigylendő emlékezete.") 380 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1968. 192. 381 MAGYAR Zoltán 2001. 206-210. 382 Saját gyűjtés (Tomaújfalu). 383 De te ki vagy? ilyen-amolyan gézengúz pernahajder, a pocsétakerülö herkópá­terednek a kifordított bundában járó dicsőséges hajnalát! veszedelem boronálta! ­olvashatjuk a nagy romantikus regényírónknak Sonkolyi Gergely című elbeszélé­sében. (Internetes hivatkozás: Jókai Mór 2006. 79.) 384 BOROVSZKY Samu - SZIKLAY János szerk. 1896. 351; 360. 385 JUHÁSZ Attila 2002. 126-128. (Az idézet Szőnyi Nagy István: Martyrok Coronája. Kolozsvár 1675. című munkájának 222. oldaláról való.) 107

Next

/
Thumbnails
Contents