Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Az etnikai viszonyok alakulása

Az etnikai viszonyok alakulása

A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy Máiét teljes egészében, Putnokot és Bánrévét részben szláv (szlovák, morva, sziléziai és lengyel) lakosság népesítette be. A szláv (elsősorban szlovák) telepesek legfőbb támasza, nyelvüknek legerősebb pillére az egyház és az iskola volt. Erről a későbbiekben még részletesebben szólunk. Most tekintsük át a három település etnikai viszonyainak alakulását.

Máiéban az 1773-as helységnévtár szerint köznyelvként a szlovák nyelv volt használatos.321 A máléiak ragaszkodtak szlovák anyanyelvükhöz, ezzel ösz- szefüggésben szlovák paphoz. Mint az 1814. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben olvasható: ,ylz egyházi nép Putnok mezővárosban egynyelvű, magyarul beszél, csak itt-ott a szolgák között találunk szlovákokat. Ez a nép a szokásos szentbeszédet és katekézist megérti, s a leányegyházak népe is érti, s nem akarja, hogy más nyelven, mint magyarul tartsák neki a szentbeszédet, kivéve Máié falut, amelynek lakói bár jól tudják a magyar nyelvet, mégis velük született vággyal és ragaszkodással követelik az anyanyelvükön beszélő papot a plébánostól, ezért az ö érdekükben szükséges a lelki szolgálatokat magyarul és szlovákul is végezni ”.322 Az úrbérrendezés idején a máiéi gyerekeket a putnoki katolikus iskolában szlovákul tanították.323 A 19. évszázad első felének vége felé Fényes Elek ugyan azt írja, hogy „a putnoki járást egészen magyarok lakják”324 325 326 *, s a falvankénti felsorolásban is Máiét magyar faluként említi, az 1851-es müvében viszont „tót-magyar ” faluként szerepelteti, s azt is megjegyzi, hogy „bár eredetökre nézve tót ajkúak, mind a mellett mindnyájan magyarul jól beszélnek.”™ Annak ellenére, hogy magyarul jól beszéltek, az 1857-es Canonica visitatiobm is szlovák nyelvűnek mondják Máié lakosságát.127

A 20. század első évtizedében megjelent vármegyei monográfia szerint a község már teljesen elmagyarosodott, és szokásaiban, viseletében is alkalmazkodott a környező magyarsághoz.328 329 Az 1937-es helységnévtár a lakosságot magyar anyanyelvűnek mondja.'“4 Az 1941-es népszámlálás szerint a falu anyanyelvét és nemzetiségét tekintve 100%-osan magyar.330 331 Az 1960-as népszámláláskor az egész putnoki járásban (közel 33 ezer fő) mindössze 20 ember vallotta magát szlovák anyanyelvűnek, viszont anyanyelvén kívül szlovákul is beszél 192 ember (ebből 189 magyar).31'

'2I Helységnévtár 1920. 107.

322 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1814. Putnok.

323 ILA Bálint 1976. 437; 455.

324 FÉNYES Elek 1837. 134; FÉNYES Elek 1847. 253.

325 FÉNYES Elek 1837. 173.

326 FÉNYES Elek 1851. 3. köt. 64.

127 Püspöki Lt.: Canonica visitatio 1857. Putnok.

328 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 164.

329 Helységnévtár 1947. 468.

330 Népszámlálás 1976. 530-531; II. 202-203.

331 Népszámlálás 1961. 150.

97