Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Gömör megyei telepítések
te. Fokozatosan el is nyerte a földesúri város kiváltságait. Ám fejlődését megakasztotta, hogy 1567-ben vára török kézre került. A rabságból ugyan rövidesen felszabadult, de várát, mely ekkoriban végvárként funkcionált, hol az egyik, hol a másik fél ostromolta. Lakossága tehát állandó háborúságok közepette élt, ezért a 17. század végére elhagyta a várost, s a közelben megalapított Putnokfalván telepedett le.313 Időközben az Orlayak, majd a Serényiek lettek a település földesurai.314 Bár Putnok lakossága is jócskán megfogyatkozott, azonban Máiétól eltérően a teljes elnéptelenedést elkerülte. A Serényiek a 18. század első felében ide is új telepeseket hoztak, mégpedig Trencsén megyei birtokaikról szlovák, morvaországi birtokaikról pedig morva telepeseket.’1^ A morvákon és szlovákokon kívül lengyelek is megtelepedtek Putnokon, erről anyakönyvi bejegyzések tanúskodnak: Maria Pólyák - Polona (1737), Stanislaus Tasko - ex Polonia, Agnes Lengyel - ex Polonia (mindkettő 1739) Putnokon kötöttek házasságot, Casimirius Lengyel cirka 63 éves korában Putnokon hunyt el (1740). ’16 A század közepe táján Putnokfalva lakói is visszaköltöztek, sőt a várvédö zsoldosok közül is többen letelepedtek a városban. Az elnéptelenedett Máié régi magyar lakossága 1686 után szintén Putnokon talált menedéket. Putnok lakosságának túlnyomó része így magyar volt, számuk lényegesen fölülmúlta az idegenek számát, akik néhány évtizednyi elkülönülés után lassan el is vegyültek a magyarságban.'17 318 Ezt az elvegyülést, ill. a lakosság összeolvadását alátámasztják az anyakönyvi adatok is. Míg Máié esetében az 1734-1742 közötti években 24 „tiszta” és 11 vegyes házasság köttetett (máiéi máiéival, ill. máiéi idegennel házasodott), addig Putnok esetében mindössze 7 „tiszta” és ezzel szemben 19 vegyes házasságról beszélhetünk. Putnokon 1734-1767 közötti időszakban 48% körüli volt az endogámia.313 Bánréve a szomszédos (később magába olvasztott) Nehe faluból vált ki.319 320 Neve először 1381-ben tűnt fel, mint a Sajó egyik révének elnevezése, 1427-ben pedig mint Nehéből kivált új falut említik. 1566-ban a törökök felégették, ettől kezdve hódoltságban élt. 1670 körül, a harcok kiújulását követően lakossága fogyni kezdett, majd rövid időn belül teljesen elnéptelenedett. Még az 1760-as években is lakatlan volt. Benépesítése akkori földesurainak, a Szentmiklóssy családnak köszönhető. Bánréve lakosságát egyrészt a környék (Máié, Putnok, Abafalva) nem sokkal korábban letelepült szláv jobbágyságából érkezettek, másrészt a Szentmikóssyak saját birtokaikról telepített, elsősorban nőtlen jobbágyok képezték. ’30 Tehát Bánréve benépesítésében a Serényieknek közvetlen szerepük nem volt, közvetetten viszont annyiban mégis hozzájárultak, hogy részben az őáltaluk a térségbe telepített lakosság leszármazottai népesítették be a falut. 313 ILA Bálint 1946. 237-238. 314 BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903). 81-82. 315 ILA Bálint 1946. 238. 316 Putnoki plébánia: vegyes anyakönyv I. köt. 317 ILA Bálint 1946. 238. 318 BODNÁR Mónika 2012. 166. 319 ILA Bálint 1946. 130. 320 ILA Bálint 1944. 74-75. 96
