Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

6. A Serényiek szerepe az újratelepítésében - Gömör megyei telepítések

lönösen a szomszédos Abaffyakkal nem egyeztek, főleg a legeltetés miatt.305 A legtöbb bajt a juhászattal foglalkozó csicsmányiak okozták, akik nehezen adták fel korábbi életmódjukat, ami miatt a szomszéd községekkel gyakran kerültek összetűzésbe, mivel juhaikat nemcsak saját határaikra, hanem a szomszéd köz­ségek (Kelemér, Szuhafő) legelőire is kihajtották. A károsult birtokosok és pa­rasztok igyekeztek megvédeni saját javaikat, a betolakodó juhászok nyájait el­fogták és behajtották. Az ebből eredő viták, összetűzések olykor emberéletet is követeltek. Több esetben a megyei hatóságnak kellett közbelépni és igazságot szolgáltatni. A környező falvak népe a felsoroltak miatt elzárkózott tőlük, kerül­te őket. Mindez a 18. század végéig tartott, mígnem a máiéi csicsmányiak fel­hagytak a juhászattal, s ezzel párhuzamosan természetük is megszelídült.306 Bél Mátyás 1749 körül kiváló földművelőknek mondja őket. De ő is meg­említi a lakosságnak a környezetéhez nehezen alkalmazkodó természetét, amit a település endogám jellegével magyaráz: Egyébiránt pedig őrzik ama hajnákok természetét, akiktől származnak. Idegen születésű lányokat ugyanis nem válasz­tanak házastársul és azt sem engedik meg, hogy övéik között keressenek felesé­get a magyarok,”307 Ezt az endogemitást az anyakönyvi adatok is alátámasztják. 1734-1742 között 35 olyan házassági anyakönyvi bejegyzés szerepel, melyben legalább az egyik házasulandó fél máiéi illetőségű. Ezek közül 24 esetben (kö­zel 70%) mindkét fél máiéi volt. A fennmaradó 11 eset többségében is a családi név ill. a származás hely az illető szlovák vagy egyéb szláv voltára enged kö­vetkeztetni: Lesznik (Árva), Tehlár (Betlér), Morvái (Nagyszlabos) (1734), Gregor (Hizsnyó) (1737), Hrévor (Szepes m.) (1738), Aibel (Abafalva), Széffel (Szilézia) (1741), Hogaj (Putnok), Kis (Putnok), Kubo (Závadka), Filo (Bars m.) (1742).308 Gyakorlatilag ugyanez mondható el egy nagyobb időintervallum (1734-1767) házassági adatainak elemzése nyomán is, ebben az esetben az en­dogám házasságkötések aránya 66,4%.309 Fényes Elek a 19. század közepén megjelent munkájában azt írja, hogy „a lakosok, úgy a férfiak, mint az asszonyok még a szomszéd vmegyékben is juh- nyírásról ismeretesek. ’'31° Ám a juhtenyésztést a 19. század végére végleg felad­ták, ezt igazolja a 19. század végéről származó statisztikai kimutatás, mely sze­rint a községben, 148 gazdaságban 12 juhot írtak össze,311 s a szántóföld az ösz- szes földterületnek közel 50%-át teszi ki, míg a legelő területe 10% alatt ma­rad.312 A szintén szláv elnevezésű Putnok a 13. század végén a Rátold-nemzetségé volt. Fellendülését elsősorban akkori földesurainak, a Putnokyaknak köszönhet­ILA Bálint 1946. 5. 306 ILA Bálint 1976.457. 307 BÉL Mátyás 1992. 92. 308 Putnoki plébánia: vegyes anyakönyv házassági anyakönyvi rész, I. köt. 309 BODNÁR Mónika 2012. 166. 310 FÉNYES Elek 1851. 3. köt. 64. 311 Mezőgazdasági statisztika 1897. 361. 312 Mezőgazdasági statisztika 1897. 358. 95

Next

/
Thumbnails
Contents