Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
1. Bevezetés
1. BEVEZETÉS Az arisztokrácia kutatása hagyományosan nem tartozik a néprajz kutatási területéhez. Hogy mégis egy arisztokrata, történetesen a kisserényi gróf Serényi család kutatásába kezdtem, ezt az alábbiakban szeretném megindokolni, s bízom abban, hogy dolgozatommal sikerül a Tisztelt Olvasót meggyőzni az ilyen irányú kutatások fontosságáról. Miután 1986-ban fiatal szakemberként megbíztak a Gömöri Múzeum vezetésével, Putnokra költözve nagyon sokat hallottam erről a családról, Putnok földesurairól. Mindenki őket emlegette, hivatkozott rájuk. Különösen két családtag, Lászlóin1 és Bélai31 neve forgott közszájon, de azon túlmenően, ami az 1894-ben Balogh Béla2 református lelkész által írott településmonográfiában,3 valamint P. Kálniczky Vilmának egyik írásában4 olvasható, szinte senki nem tudott róluk semmit. Tudták, hogy Dédesen is élt a családnak egy ága, de hogy az miként kapcsolódott a putnokihoz, az senki előtt nem volt világos. Pedig bármihez nyúltam, bármilyen témában kezdtem kutatni, mindig, mindenütt az ő emlékeikkel találkoztam. Mindez már a rendszerváltást közvetlenül megelőző években történt, amikor szabadabb szellem kezdett uralkodni. Ekkoriban jelent meg egy újságcikk a megyei napilapban Béláról^, az egykori miniszterről,5 akinek 1929-ben szobrot állított-a talapzaton olvasható felirata szerint - a hálás utókor, amit aztán 1949- ben a kevésbé hálás utókor ledöntött. Az újságcikk nyomán lázas szoborkeresési akció indult a városban.6 A szoborkeresés egyébként nem járt eredménnyel, a régi talapzatra 2000-ben új szobor került. Ezek voltak az előzmények, ezek adták az indíttatást, ezek motiváltak, hogy elkezdjek foglalkozni a grófi családdal. Bár illetékesektől kaptam olyan figyelmeztetést, hogy nem néznék jó szemmel, ha a Gömöri Múzeum a régi kizsákmányoló osztály városi fészkévé válna, engem rendkívüli módon foglalkoztatott, hogy kik voltak a Serényiek, s mi mindent köszönhet nekik a szükebb térség. Kutatásom egyik célja tehát az volt, hogy rávilágítsak: az arisztokráciakutatás a néprajztudomány számára sem érdektelen, annak ellenére, hogy e történelmi osztály képviselőinek életmódja, kultúrája merőben eltér a néprajz által hagyományosan vizsgált társadalmi rétegek életmódjától, kultúrájától (ellentét1 Az alsó index számai a genealógiai táblán való eligazodást segítik. A genealógiai táblák a dolgozat végén, az összefoglalók után találhatók. Balogh Béláról részletesebben lásd BODNÁR Mónika 1999. 3 BALOGH Béla 1894. 4 P. KÁLNICZKY Vilma 1942. 59-65. 5 FÓNAGY István 1988. 6 Erről részletesebben lásd BODNÁR Mónika 2001a (2002) 212. 7
