Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

1. Bevezetés

ben a paraszt módra élő kisnemesség kultúrájával, mely sok szempontból megegyezik azzal). Ennek bizonyságára Putnok térségében összegyűjtöttem minden olyan történetet, eseményt, emléket, melyek a gróf Serényi család tagjaihoz kapcsolódnak, s ezek nagy részéröl elmondható, hogy jelentős szereppel bírtak a térség népéletében, annak gazdasági, kulturális és egyéb vonatkozásaiban. Jelentős szerepük volt a Serényieknek a vidék 18. század eleji újratelepítésében. Azáltal, hogy Putnok és Máié (a mai Serényfalva) (de érintőlegesen megemlítem a borsodi Dédest is) elnéptelenedett települések lakosságát morva és szlovák népességgel, jobbágyokkal és kézművesekkel pótolták, alapvetően befolyásolták a térség etnikai képét. Az etnikai képpel a vallási viszonyok is megváltoztak, hiszen a putnoki katolikus egyház 1733-ban történt újraalapítása is a Serényiek nevéhez köthető, konkrétan az újonnan érkezett telepesek lelki igényeinek kielégítésével magyarázható (persze nem elhanyagolandók az adott korban egyébként is megerősödő ellenreformációs törekvések sem). Azáltal, hogy az évszázadok során a Serényi család egyes tagjai különféle oktatási formákat és intézményeket hoztak létre - katolikus iskola a 18. század első felében, kisdedóvó létesítése a 19. század második felében, egyházi iskolák államosítása a 20. század elején, napközi otthon létesítése a rászoruló családok gyermekei részére, gazdaképzés, polgári iskola, leánynevelő intézet - mindezek szintén hathatósan befolyásolták a település és vonzáskörzetének műveltségi viszonyait. Ez alól csupán a lánynevelő intézet jelenthet kivételt valamilyen szinten, hiszen erről tudjuk, hogy ezt az intézményt elsősorban nem a helyi pol- gárosuló társadalom leányai részére tartották fenn, hanem országos beiskolázású volt. De azért ennek esetében is meg kell jegyezni, hogy a kezdetektől az utolsó évekig tanultak benne putnoki és a közeli településeken élő családok leányai is.

Hasonlóan befolyással voltak a Serényiek a térség gazdasági életére. Pl. az 1822-ben őáltaluk kieszközölt csütörtöki hetivásár minden bizonnyal összefüggésbe hozható a napjainkig meglevő csütörtöki piacnappal. A gazdasági életre bizonyára hatással lehetett, példával szolgálhatott az általuk gyakorolt mező- gazdasági tevékenység, igaz, erre utaló konkrét példát nem sikerült találnom. Arra vonatkozóan viszont igen, hogy a fdoxéravészt követően gróf Serényi Béla által létesített ún. kertgazdasági tanszéken korszerű és ellenálló szőlőfajták szaporítása folyt oltványozással, s ez az ott elsajátított szaporítási technológia egészen az 1970-es évekig nyomon követhető volt a településen.

Úgyszintén említésre méltó a Serényiek által létesített téglagyár, mely ipari létesítmény szintén vonzó hatással bírt a letelepedést illetően. Olykor egészen messzi vidékről, idegen országból érkező munkások betelepedésére is találunk példát. A téglagyár közelében új lakótelep alakult, mely sokáig a Bélatelep nevet viselte. Említésre méltó, hogy napjainkban szinte ez az egyedüli működő ipari létesítmény, mely a térség jó néhány munkavállalója számára biztosít megélhetést.

Kutatásaim két szálon folytak. Egyrészt összegyűjtöttem a gróf Serényi család egyes tagjaihoz kötődő emlékeket, másrészt családtörténeti kutatásokat is folytattam. A két kutatási irány minden bizonnyal külön-külön is elvégezhető