Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

5. A Serényi család 19-20. századi története - A Serényiek putnoki ága - A dédesi-sajószögedi ágazat

Anyagilag is támogatta az egyházat és az iskolát, de pártolója volt a helyi futballcsapatnak is. Segítette a rászoruló családokat. Nem tartózkodott az egész év folyamán a faluban, Budapesten élt családjával. Sajószögeden csak egy-két hónapot töltöttek évente, a szünidő végeztével visszatértek Budapestre.267

Gabriella^ 1945 első hónapjaiban többször járt Sajószögeden a foldosztó bizottságnál, hogy megmentse a családi kastélyt és 100 holdat a birtokból. De semmit nem sikerült megtartania, mindenüket államosították, az összes földet, gazdasági felszerelést, gazdasági épületeket, a kastélyt, még a budapesti lakásukat is.268 A meghurcoltatás éveiben kitelepítették őket Jászdózsára. Gabriella^ ott hunyt el 1951. szeptember 14-én.269 Férje és gyermekei, Bethlen Mária és Ferenc emigráltak.

Líviádé Budapesten született 1903. február 15-én. 1924. október 15-én ösz- szeházasodott galánthai gróf Esterházy Jánossal (1901-1957). Elhunyt Budapesten 1961. október 5-én. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.270 271

Férje az az Esterházy János volt, akinek birtokai Nyitraújlakon voltak, s aki a trianoni döntés után a csehszlovákiai, majd a későbbiekben a szlovenszkói magyarság élére állott, s aki 1942 májusában, a pozsonyi parlamentben egyedüli képviselőként nem emelte kezét a zsidók deportálását elrendelő törvénycikk megszavazásakor. Ekkor még a Wermacht-tisztek is őt tartották Európa legbátrabb emberének. Esterházy gyakran járt Magyarországra, kitűnő kapcsolata volt a magyar kormánnyal, nem egyszer közbenjárt a magyarországi szlovákok érdekében is. 1944-ben Budapesten a nyilasok letartóztatták, de ekkor még a szlovák nagykövet kérésére szabadon engedték. Ezt követően előbb Nyitraújlakon húzta meg magát, majd egy pozsonyi pincében rejtőzködött. Bár lett volna alkalma, nem akarta elhagyni hazáját, szolgálni akarta a kisebbségi magyarságot. 1945-ben Husák parancsára letartóztatták és átadták a KGB-nek. Koholt vádak alapján elítélték, majd Szibériába szállították, ahol súlyos tüdőbetegséget kapott. 1947-ben távollétében halálra ítélték. 1949-ben a szovjetek átadták őt a csehszlovák szerveknek. Családja és barátai közbenjárására fogvatartói a halál- büntetést életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták. 1957. március 8-án, a morvaországi Mirov börtönében hunyt el. Földi maradványait nem adták ki a családnak. Rehabilitálása azóta sem történt meg.“ 1

Esterházy János életéről és politikai tevékenységéről több könyv is megjelent az utóbbi években, ezek között van tudományos, van a memoárirodalom tárgykörébe sorolható munka és egyebek. Ám ezekben a házasság tényének említésén, egy-két elszórt adaton és néhány fotón kívül Líviáról |36 szó sem esik.

267 OKVÁTH Imre 2007. 34-35.

268 OKVÁTH Imre 2007. 35.

269 GUDENUS János József 3. köt. 307.

270 GUDENUS János József 3. köt. 308.

271 ESTERHÁZY Lujza 1991; MOLNÁR Imre 1997; ESTERHÁZY-MALFATTI Alice - TÖRÖK Bálint szerk. 2001; KARAFFA János szerk. 2007; MOLNÁR Imre szerk 2008. Érintőlegesen szó van róla Hana Molden Esterházy Pálról írott könyvében is (MOLDEN, Hana 1999.)

68