Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Nepomuki János153 és családjához kapcsolódó történetek

Bélai37 1946-1957 között tudomásunk szerint nem járt Putnokon. A putno- kiak élelmiszercsomagokkal segítették.760 Nem a nincstelenség fájt neki, hanem az, hogy nem kapott hírt családja felől. 1953-ban betegsége miatt szanatóriumba (valószínűleg a budai Svábhegyi Szanatóriumba761) került. Bizakodott, hogy az új gyógyszerek segítségével meggyógyul.762 A putnokiak úgy tudják, hogy a szanatóriumban hunyt el és Budapesten te­mették el. Évekkel később exhumálták és a putnoki családi kriptakápolnába he­lyezték át.763 Erre ugyan a putnoki római katolikus plébánián fellelhető halotti anyakönyvben semmiféle utalás nincs, de ez nem zárja ki az információ valódi­ságát, mert pl. György 162 is a putnoki családi kriptában nyugszik,764 akiről szin­tén nincs adat az anyakönyvben. Nepomuki János^ és családjához kapcsolódó történetek Az 1923 őszétől Putnokon, majd 1943-tól Bánrévén élő és gazdálkodó Ne­pomuki Jánosi53 és családja a főnemesség azon kévéséi közé tartoznak, akik a második világháborút követő időszakban is Magyarországon maradtak. Bár 1944 decemberében, a front közeledtével ők is elmenekültek, nem akarták bevárni az orosz katonák érkezését, de aztán mégis hazatértek. A menekülés ideje alatti eseményeket és a visszatérés utáni megpróbáltatásokat Nepomuki Jánosi53 és felesége közösen vezetett naplóba rögzítették, mely jelenleg fiuk, János Pál ]60 tulajdonában van. A napló szerint előbb a grófné és a gyerekek hagyták el Bánrévét, egy ideig egy rimaszombati bérleményben laktak. Rövidesen Nepomuki JánoS|53 is követ­te családját. Rimaszombatból Losoncon, Zólyomon keresztül Trencsénbe utaz­tak. Úti céljuk a morvaországi Luhacsovic lett volna, ahol a morva ágbéli ro­konnál, Alajosnáligy szerettek volna menedéket találni. Ám a hideg tél és a har­cok kiteljesedése, valamint politikai viszonyok alakulása miatt odáig nem jutot­tak el. Trencsénben nem sikerült szállást szerezniük, ezért az új tulajdonosok, Polyákék jóvoltából a Trencsén közelében található egykori Serényi kastélyban, Zábláton vészelték át a nehéz időszakot. Három hónapot töltött Nepomuki Já- nos,53 és családja Zábláton. 1945. április 2-án indultak vissza, Stankovicén, Maié Chlievanyn, Rybaryn, Zsamócán, Bélabányán, Lieskovon, Nyitrán, Lo­soncon, Füleken, Csízen át értek Bánrévére 1945. május 11-én. címzett levele is igazolja. (A levél és boríték másolatát Antal László bocsátotta rendel­kezésemre.) 76(1 Antal Jánosnén kívül az egykori uradalmi cselédek is küldtek csomagot. „A majorból is küldték neki a csomagot, kenyeret, szalonnát... ” (Cserhalmi Margit adat­közlése). 761 Péteri 65 közvetítésével Bethlen Ferenc (Gabriella^ fia) adatközlése. 762 Lásd Antal Jánosnéhoz írott leveleit. 763 Adatközlő: Cserhalmi Margit. 764 VARGA Péter 1997. 12; valamint Péter165 adatközlése. 230

Next

/
Thumbnails
Contents