Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
10. A Serényiek kapcsolata a lakossággal és a róluk fennmaradt történetek - Béla131 és felesége személyéhez kapcsolódó történetek
kák, bibliai témákat ábrázoló, de korának személyiségeit is megörökítő képek sorába tartozik a fentebb említett putnoki freskó és oltárkép is. A Serényi kriptakápolna oldalfülkéi A helyi emlékezet szerint Bélám második alkalommal rangon aluli házasságot kötött. Felesége polgári származású volt, ezért felesége földi maradványait annak halála után nem helyezhette el az apja által épített családi kriptában. Emiatt az iljú grófnét halála után a kastélyparkban temették el, majd csak később helyezték el koporsóját a kriptakápolnában, miután Bélám saját maga és felesége részére egy-egy oldalfülkével, keleti és nyugati szárnnyal bővíttette azt.730 Bélám először 1890. november 27-én nősült meg Bécsben, ekkor losonczi gróf Bánffy Rózát, B. Albert és hadadi Wesselényi Róza leányát vette nőül. Ebből a házasságából származik egyetlen gyermeke. Ám ez a házasság válással végződött. Másodszor 1902. november 26-án kötött házasságot Budapesten, második felesége gyergyószentmiklósi Kövér Pálma volt. Ebből a házasságból nem származtak utódok. Pálma grófné 12 évi házasság után, 1914. december 26-án hunyt el Budapesten. Temetésére 1914. december 29-én került sor Putnokon.7'' A gyászjelentés szerint a megboldogultnak a tetemét Putnokon a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra.732 Ám ennek ellentmond a helyi emlékezet és a kortárs feljegyzés is, mely szerint „...A virágok iránti imádata kifejezésre jutott amaz utolsó kívánságában is, hogy a parkban virágok között óhajt pihenni. E sír fölé az édes anyai szeretet felejthetetlen egyetlen leányának művészi emléket szándékozik állítani.... ”733 734 Előbb tehát a kastélyparkban temették el, majd később az átalakított, két oldalszárnnyal kibővített családi kriptakápolnába helyezték át tetemét. Erre a helyi emlékezet szerint Pálma grófné állítólagos polgári származása miatt került sor. A polgári származásnak egyébként ellentmond a Csanád vármegyei nemes családok jegyzéke, mely a gyergyószentmiklósi Kövér családot örmény eredetű családnak mondja, mely nemességét Mária Teréziától nyerte 1780. május 24- én.7'4 Az viszont tény, hogy a család nem tartozott a főnemességhez, mint a kisserényi gróf Serényi család. S hogy ez a házasság valóban rangon alulinak számított, bizonyítja az a regény is, mely ugyan nem róluk szól, hanem Pálma fivérének, gyergyószentmiklósi Kövér Gusztáv házasságának igaz történetét 730 Szűcs Gyula, Antal László és Cserhalmi Margit adatközlése. Ez olvasható Varga Péter írásában is, aki nyilvánvalóan a helyi emlékezetre támaszkodva írta ezt. (VARGA Péter 1997. 12.) 731 GUDENUS János József 3. köt. 308. 732 Internetes források: Gyászjelentések, Serényi család (Gróf Serényi Béláné szül. gyergyószentmiklósi Kövér Pálma). 733 GM A: P. Kálniczky Vilma 1915. 9. 734 BARNA János - SÜMEGHY Dezső é. n. 106-107. 224
