Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában
9. A SERÉNYIEK SZEREPE PUTNOK ÉS TÉRSÉGÉNEK GAZDASÁGI ÉLETÉBEN ÉS URBANIZÁCIÓJÁBAN Egy település fejlődése sokban függ a település földesuraitól. Nincs ez másként Putnok esetében sem. S mivel a 17-18. század fordulójától Putnok legfőbb földesurai a Serényiek voltak, fejlődését leginkább ők voltak képesek befolyásolni. Igaz, eleinte a grófi család nem tartózkodott állandó jelleggel Putnokon, megtelepülésükre csak a 19. század közepe táján került sor. Ám már ezt megelőzően, az 1830-40-es években kastélyt építettek a magyarországi uradalmuk központjának számító Putnokon. A klasszicista stílusú építmény az egykori vár helyén emelkedik. A vár a török időkben végvári szerepet is betöltött, később hol kurucok, hol labancok kezén volt. Az 1820-as években még megvolt a középkori vár néhány épülete és a belső várudvar.581 Ám az 1830-as években a vár nyugati szárnya leégett, ennek újjáépítésére nem került sor.582 A keleti oldalon pedig a korízlésnek jobban megfelelő kastély épült, melyet egyes források szerint 1834-ben Alajos,|5 építtetett, s 1860-ban László, |7 átalakíttatott.583 Más források szerint László, ,7 volt az építtető, s a munkálatok két fázisban történtek, a keleti szárnyat 1846-ban, a délit, a homloképületet pedig - a régi épületnél kissé beljebb - 1867-ben építtette.584 A Feld István által 2002-ben végzett részleges falkutatás szerint valószínűsíthető, hogy a régészeti ásatás nélkül pontosan meg nem határozható korú (17-18. századi?) keleti traktus kőfalazatát nem bontották le, hanem új keleti traktussal bővítették. Ez a korábbi, egytraktusos épület déli irányban túlnyúlt a mai kastélyépület déli zárófalán.585 586 Ez cáfolja Balogh Béla azon állítását, miszerint a lesüllyedt keleti szárnyat... gróf Serényi László vártulajdonos 1846-ban szétbontá, s helyén mostani lakának keleti szárnyát építtetém\ viszont igazolja azon állítását, hogy a kastély déli része az eredetinél beljebb épült. Tehát a kastély építőjének személye és a kastély építésének időpontja pontosan nem ismert, az viszont tény, hogy a putnoki uradalom ügyeit 1846-tól László,ív intézte, aki az 1850-es évek közepe táján meg is telepedett Putnokon. S bár lehet, hogy a kastélyt nem ő építette, annak átépítése, korszerűsítése mindenképpen az ő nevéhez köthető. A helyi hagyomány szerint, amíg ezek a munkálatok folytak, a grófi család az akkori református parókia melletti kúriában, a mai református parókia épületében élt. 58lBALOGH Béla 1894. 14; BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903) 82. 582BALOGH Béla 1894. 15. 583BOROVSZKY Samu szerk. é. n. (1903) 82. 584BALOGH Béla 1894. 15. 585SÁRKÖZY Sebestyén 2007-2008. 322. 586BALOGH Béla 1894. 15. 169
