Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
9. A Serényiek szerepe Putnok és térségének gazdasági életében és urbanizációjában
A kastély klasszicista stílusú, L alaprajzú földszintes épület. Keleti szárnya emeletesnek tűnik, de valójában nem emeletről, csupán magas földszintről van szó, ugyanis domboldalba épült. Az alsó ablaksor a domboldalba sülyesztett alagsori helyiségek tartozéka. A kastélyt cserépkályhákkal fűtötték, a meleg levegőt légfűtési rendszeren át vezették be a szobákba. A szalonban kandalló is volt. Az épület vízellátását a kastélytól 1-2 km-re található, ún. csemetekerti forrásból oldották meg. A kastély közelében kertészet működött, ahol megtermelték a kastély lakói számára szükséges zöldségféléket. Anyakönyvi adatok bizonysága szerint bolgár kertészeket is alkalmaztak. A kastély tartozékai voltak az attól néhány kilométer távolságra létesített halastavak is. Ám a település földesurai nem pusztán saját kényelmi vagy gazdasági érdekeit figyelembe véve fejlesztették a települést. így pl. 1822-ban hetivásár tartási engedélyt szereztek Putnok részére, mely lehetővé tette a csütörtöki hetivásárok tartását, mert addig csak országos vásárai voltak - írja a város 19. századi monográfusa.587 588 589 590 (Nem tudjuk biztosan, történetileg összefügg-e ez a hetivásár a mai napig élő csütörtöki piacnappal, de feltehetően létezik ilyen összefüggés.) Bár az adatok arra utalnak, hogy már az ezt megelőző korokban is tartottak Putnokon heti és országos vásárokat is, de ezek a vásártartási jogok a háborúk viharaiban elvesztek, még az 1702-ben - már szintén a Serényiek által - szerzett hetivásáijog is.888 Az 1822-től Putnokon tartott hetivásárok jótékony hatással voltak a település gazdasági életére, kereskedelmének fellendítésére. Putnokra „terelték a vidék gazdaközönségét, kik a felvidék terménykereskedőiben mindig biztos vevőkre találtak“,5S9 A gabonakereskedelem mellett jelentős volt a borkereskedelem is, aminek jótékony hatására Putnok régibb szőlőterülete 1822 után csakhamar megkétszereződött. Mindezek hatására nőtt a lakosság lélekszáma, fejlődött a település.790 Miután a 19. század közepén a grófi család letelepedett Putnokon, attól kezdve a település fejlődésében - egészen a 20. század közepéig - méginkább tetten érhető szerepük, azt is mondhatjuk, hogy Putnok fejlődése gyakorlatilag elválaszthatatlan a Serényiektől. A 19. század második felében a polgári fejlődés egyik legfőbb mozgatója maga Lászlóu7 lett. Jobbágyait egyszer s mindenkorra már 1848 márciusában felmentette az úrbéri szolgálatok és szolgáltatások kötelezettsége alól, holott a törvény megalkotására és országos kihirdetésére csak később került sor.591 592 Részt vett a nemzetőrség szervezésében, a putnoki nemzetőr század kapitánya volt (főhadnagya Pintér Pál, alhadnagyai Putnoky Imre és Kiss Ignác voltak).792 Közreműködésével alakult meg 1871-ben a Put587 BALOGH Béla 1894. 67. 588 ILA Bálint 1946. 237. Putnok vásártartásának rövid összegzését lásd BODNÁR Mónika é. n. (2001). 3-4. 589 BALOGH Béla 1894. 67. 590 BALOGH Béla 1894. 67-68. 591 BALOGH Béla 1894. 159. 592 BALOGH Béla 1894. 162. 170
