Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

2. Kutatástörténeti előzmények

2. KUTATÁSTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK

Dolgozatom elkészültét részben történeti indítékok motiválták. Mint már korábban volt szó róla, az egyik fő motivációt a családtörténeti kutatás jelentette. Köztudott, hogy a néprajztudomány kutatási területét nem a nemességkutatás jelenti, különösen nem az arisztokrácia kutatása. Meg kell viszont említeni, hogy a köznemesség kutatása nem idegen az etnográfiától. Nem célom a kisne- messég kutatásával foglalkozó bőséges néprajzi szakirodalom áttekintése, csupán néhány fontosabb, összefoglaló jellegű, illetve az általam is kutatott térségre vonatkozó irodalomra kívánok itt utalni. Paládi-Kovács Attila, Lajos Árpád és Faggyas István írásai a kisnemességgel foglalkoznak.10 Szabó László Gömör és Kishont vármegye paraszti társadalmáról értekező monográfiájában viszont már külön fejezetet szentel a főnemességnek.11 Említést érdemel még ebben a témában Szekeres Gyula könyve, mely Bocskai István emlékezetét dolgozza fel a néphagyományban.12 Tehát nem teljesen járatlan az út, melyen elindultam, csak még hiányoznak a jól kitaposott ösvények, és tudomásom szerint ilyen tematikájú önálló munka mindezidáig nem született.

A következőkben elsősorban a Serényi családra vonatkozó kutatástörténeti előzményeket kívánom áttekinteni. A Serényi család Magyarország egyik neves főnemesi családja, mely Magyarország mellett Morvaországban is jelentős szerepre tett szert. Címereslevele 1518-ból való. Az 1596-ban (Mihály34) és 1623- ban (Mihály42, Imre43, Pál44) magyar báróságot, 1638-ban cseh báróságot (Pál44, Gábor45), majd 1656-ban grófi rangot (Gábor45, András46, Ferenc48) szerzett arisztokrata család a polgári fejlődés időszakában korábbi gazdasági és politikai befolyását részben elvesztette, s ezzel az ún. ezerholdasok társadalmához kapcsolódik. Bár a Serényi család mind a magyar, mind a cseh-morva köztörténetbe beírta nevét, a történeti és a honismereti, illetve a családtörténeti kutatás alig foglalkozott tagjaival, pedig egyikük, Béláéi, a dualizmus időszakának végén a miniszterségig vitte. Mindezek ellenére a kutatók mindezidáig viszonylag kevés figyelmet szenteltek nekik.

A család talán azért kerülte el korábban a kutatók figyelmét, mivel kompakt iratanyaguk nem maradt fenn, illetve a legteljesebb Serényi családi levéltár nem Magyarországon található. A család magyar ágának rezidenciájául Záblát (Záb- latie, Szlovákia) szolgált. A település Trencsén (Trencín, Szlovákia) tőszomszédságában fekszik. A zábláti levéltár egy jelentős részét a „gr. Teleki-család nagyzabláti levéltára” néven ma a Magyar Országos Levéltár őrzi. Az itt elhe10 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1981; PALÁDI-KOVÁCS Attila 2000; LAJOS Árpád 1979; FAGGYAS István 1988; FAGGYAS István 1990; FAGGYAS István 1991.

11 SZABÓ László 2005. és 2006. (A kötet előbb önállóan, majd egy évvel később a Gömöri magyarság néprajza IV. köteteként jelent meg.)

12 SZEKERES Gyula 2004.

13