Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
2. Kutatástörténeti előzmények
lyezett dokumentumok között számos, a Serényiekkel kapcsolatos dokumentumot őriznek, ugyanis Záblát Mária Franciska^ (gróf Teleki Sámuelné) örökségeként szállt a Teleki családra. 1896-ban az örökös, gr. Teleki Elemér eladta a zábláti birtokot - s azzal együtt a kastélyt is - Pólyák Béla országgyűlési képviselőnek. A kastélyban őrzött családi levéltárra vonatkozóan az a megállapodás jött létre az eladó és vevő között, hogy a birtoktestre és birtokjogokra vonatkozó iratok a vevőt illetik, s azok a kastélyban maradnak, míg a többi a régi tulajdonost illeti, s azok elszállításra kerülnek.13 Az első dokumentumegyüttes ma a pozsonyi levéltárban (Slovensky národny archív) található, a második Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban. A zábláti családi levéltár válogatását a 19. századi történetírás egyik ismert alakja, Thaly Kálmán végezte, aki e dokumentumok alapján több munkát is publikált. Ezek közül az egyik családtörténeti munka, melyben az Orlay és a Serényi családdal foglalkozik, egy következő pedig az okmányok forrásközlése. Mindkettő a korszak meghatározó történettudományi periodikájában jelent meg, sőt Thaly az okmánytárat a 30 oldalas tanulmánnyal kiegészítve önálló műként is közzétette.14 15 Az ebben foglaltakat korunk kutatói is fenntartás nélkül el kell, hogy fogadják, hiszen a tanulmányban levő minden megállapítást - az egyébként szintén közölt - levéltári dokumentumokkal támaszt alá. A két háború közötti időszakban végzett kutatómunkája során Ila Bálint is dolgozott a Magyar Országos Levéltárban őrzött nagyzábláti levéltár irataiból, amikor Gömör megyéről írott monumentális munkájához végzett adatgyűjtést,17 18 s ezen adatok alapján monográfiájában többször is említi a Serényi családot, különösen a szlovákok betelepítése kapcsán. P. Kálniczky Vilma és Balogh Béla a kortársak szemével szólnak publikációikban a család egy-egy tagjáról.16 Balogh Béla, Putnok 19. századi monográfu- sa szerint a Serényiek annak ellenére, hogy földesurai a városnak, sohasem tekintették Putnokot annyira otthonuknak, hogy közérdekű okleveleiknek legalább egy részét itt helyezték volna el.17 Ennek ellentmond Thaly Kálmán állítása, mely szerint „egyes csomagokból némely okmányok, - a bennök talált czédulák szerint, - a század folyamán elvitettek a gr. Serényiek putnoki levéltárába, honnan sohse kerültek vissza. Általában a zábláthi archívum, mint kutatás közben meggyőződtünk, a putnokival szoros kapcsolatban áll, úgy, hogy kölcsönösen egymást egészítené ki tartalmuk, s így magában mindegyik csonka lesz.,,is A 19-20. század fordulóján esetlegesen mégis létrehozott putnoki családi levéltár a világháborúk alatt valószínűleg elpusztult, annak dokumentumairól semmiféle tudomással nem rendelkezünk. Viszont rendkívül gazdag családi irat13 THALY Kálmán 1898c. 3. 14 THALY Kálmán 1898a; THALY Kálmán 1898b; THALY Kálmán 1898c. 15 ILA Bálint 1944; ILA Bálint 1946; ILA Bálint 1969; ILA Bálint 1976. 16 GM A: P. Kálniczky Vilma 1915; P: KÁLNICZKY Vilma 1942; BALOGH Béla 1894. 17 BALOGH Béla 1894. 127. 18 THALY Kálmán 1898c. 4. 14
