Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)
7. A Serényiek és az egyház - Szakrális kisépítmények a térségben
koriban tiltották be. A kommunista érában a kápolna teljesen tönkrement, ablakait, ajtaját betörték, az alatta levő kriptát többször feldúlták, kifosztották.501 A kápolnát a rendszerváltást követően, az 1990-es években hozatta rendbe a város, legalábbis kívülről. Azóta az 1893. évi képviselőtestületi határozat szellemében502 a városvezetés Halottak napján koszorút helyez a kápolna bejárata elé, és mécsest gyújt a városért oly sokat munkálkodó Serényiek emlékére.503 A dédesi és a sajószögedi birtokot Lászlóin középső fia, István130 örökölte, aki 1894-ben vette nőül vásonkeői gróf Zichy Agláját. A következő három szakrális kisépítmény az ő nevükhöz kötődik. A dédesi birtokon volt egy - a Serényiek által létesített - papírmalom, a malom mellett állt egy fakereszt. A kereszt állításának ideje nem ismert, viszont az 1829. évi Canonica visitatio már megemlékezik róla. Ebből a dokumentumból tudjuk, hogy a pléh Krisztus-képpel ellátott fakeresztet az egyházközség állíttatta.504 Ezt a fakeresztet István130 a saját költségén kőkeresztre cseréltette. Ennek felszentelésére 1907. augusztus 20-án került sor. Mivel a jelzett fakereszt fenntartására az 1906. évi templomi számadások szerint 41 korona 33 fillér tőke mutatkozott, ami Egerben, az Ájtatos Alapítványi Hivatalnál volt elhelyezve, újabb fenntartási alap letételére nem volt szükség.505 A keresztet az 1960-as évek elején, az útépítési munkák során szét akarták rombolni, mivel az a Szilvásvárad felé vezető forgalmas főútvonal szélén, ráadásul éppen egy kanyarban állt. Ám a katolikus hívek nem engedték, inkább néhány száz méterrel odébb helyezték, a templomdombra felvezető gyalogút mellett állították fel újonnan. Ma is ott található, a hívek és az egyház gondozza. Nemrégiben, néhány éve, a parókiaépület üdültetésre történő átalakítása során ezt a keresztet szépen felújították. Selyemvirággal díszítik, olykor friss virágot is helyeznek mellé.506 A kereszten a fehér márványtáblán olvasható felirat szerint: „Isten dicsőségére alapította gróf Serényi István örök jóindulatúlag.” A felirat - a fent leírtak szerint - ugyan nem teljesen fedi a valóságot, de ma is hirdeti Isten dicsőségét és a dédesi katolikus egyházért oly sokat adakozó Serényiek emlékét. A kereszt fölött egy sziklába vájt Lourdes-i Mária barlang látható. A helybéliek ennek eredetére vonatkozóan nem tudtak felvilágosítással szolgálni, de levéltári kutatások eredményeként feltételezhető, hogy az ott található Mária szobor azonos azzal a 130 cm magas Lourdes-i Mária szoborral, melyet Ist501 Antal László, Cserhalmi Margit és János Páli59 adatközlése. 502 B.-A.-Z. M. Lt.: V-188. (1893. december 2-i képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyve). BODNÁR Mónika 2005b. 62. Említést érdemel, hogy a közelmúltban a hívek körében és a plébánosban is fölvetődött, hogy a fentebb leírt hagyományt fel kellene újítani. Ez persze nem olyan egyszerű, ugyanis ehhez szükség lenne az azóta teljesen kifosztott kápolna felszerelésének pótlására, majd a kápolna felszentelésére. 504 EFL: Canonica visitatio 1829. Dédes. (A latin szöveg fordításában Békési Gábor volt segítségemre, köszönet érte.) 505 EFL: Parókiális iratok, Dédestapolcsány 4642/1907. 506 Özv. Lendér Istvánná Oravecz Anna adatközlése. 124
