Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

7. A Serényiek és az egyház - Szakrális kisépítmények a térségben

vánno felesége, Zichy Aglája adományozott a dédesi templomnak 1899 augusztusában, egy Jézus szent szíve szoborral együtt, melyek megáldására 1899. augusztus 28-án kért egyházmegyei hivatali engedélyt Kotán János dédesi plébános.507 Mindkét szobor eredetileg a templomban lehetett elhelyezve. Hogy a barlang kialakítására mikor került sor, s mikor helyezték oda a Mária szobrot, nem ismert. A barlang a ma élők emlékezete szerint mindig is ott volt. Ám amennyiben tényleg a feltételezett eredetű szobor található benne, a barlang kialakítására 1899 után kerülhetett sor. Az mindenesetre látszik, hogy a barlangoltárt mély tisztelet övezi. A falára elhelyezett két emléktábla508 és a szobor körül elhelyezett virágok is erre engednek következtetni.

Az ötödik szakrális kisépítményt, a Sajószögeden található vörös színű kőből kifaragott ún. Veres keresztet a falu Nagycsécs felőli végén, a 35-ös főútvonal mellett, a Hejőbába felé vezető bekötőúttal szemben találjuk. Okváth Imre, a falu történetének szerzője ezt írja róla: „A falu Nagycsécs felőli végén, az országút jobb oldalán, az Újtelep sarki házával szemben áll a veres kőből épült kereszt. Felirata: Állíttatott Serényi István által 1889. november 13-án.”509 Ám a helyszíni megfigyelés során azt tapasztaltuk, hogy a szöveget viselő talapzaton az első sor nem olvasható, s feltételezésünk szerint ott nem az állíttatott, hanem a felújíttatott kifejezés lehetett. Ez a felirat ugyanis a keresztet tartó talapzatoszlop jobb oldalán olvasható. Viszont az első oldalon és a hátsó oldalon is van felirat. Igaz, ezek is csak nehezen és részlegesen olvashatók. Az első oldalon található

.....BERNEK / 11DIK NAPJÁN / 1823 ÉSZTÉN / DÖBEN" feli

rattöredékből arra következtethetünk, hogy 1823 lehetett a keresztállítás időpontja, s a hátoldalon szintén nagyon nehezen kibetüzhető feliratból arra lehet következtetni, hogy a zsadányi és törökszentmiklósi Almássy család egyik tagja állíttatta, aki oly módon kötődik a Serényiekhez, hogy István^o nagyanyjának, Eötvös Alojziának az anyja zsadányi és törökszentmiklósi Almássy Anna volt. Mindezeket összefoglalva tehát elmondható, hogy ezt a keresztet az Almássyak állították, s 1889-ben Serényi István, az Almássyak késői utódja felújította.

Régen keresztjáró napokat tartottak a faluban, melynek során ezt a keresztet is felkeresték. Ma már ez a szokás nem él, de virágokat és gyertyát ma is visznek nemcsak ehhez, hanem az összes faluban található kereszthez. Az 1930-40- es években még szokás volt keresztjáró napokon felkeresni ezeket az út menti kereszteket. A szóban forgó kereszt díszítését és felkeresését az újtelepi „olva511 EFL: Parókiális iratok, Dédestapolcsány 61/1899.

508 Az egyik emléktáblát egy falubéli özvegyasszony helyezte a második világháborúban elhunyt férje emlékére. A második, hálaadó táblát Lezák József (a Lezák Pékség tulajdonosának az édesapja) és felesége helyezte el. Lezák József ugyanis elvált ember volt, s mint ilyen, másodszor már nem esküdhetett volna templomban. Ám a helyi plébánosnak sikerült kijárni az előző házasság egyházi érvénytelenítését és megszerezni a pápai engedélyt a második házassághoz. Ebbéli hálájuk emlékére helyezték oda a kis márványtáblát. (Bódvai István helyi kereskedő adatközlése).

509 OKVÁTH Imre 2007. 229.

125