Bodnár Mónika: A serényiek hatása a gömöri népelméletre - Officina Musei 21. (Miskolc, 2014)

7. A Serényiek és az egyház - Szakrális kisépítmények a térségben

Miklós tervei alapján épült. A város közéleti lapjában a település műemlékeit bemutató cikksorozat aktuális írásának szerzője, Varga Péter is tényként állítja a kápolnáról: „Tudjuk, hogy Ybl Miklós (...) tervezte romantikus stílusban ”.444 A mívesen megépített épület bejárata déli irányba néz. A bejárat fölött az ajtó ívét követő felirat szerint: „SZENT ÉS ÜDVÖS GONDOLAT HOLTAKÉRT IMÁDKOZNI”. E felirat fölött a Serényi-Bubna kettős címer látható. Az első a jól ismert Serényi címer a címerpajzs jobb oldali felében a tekeredő kígyóval, a második a Bubna címer a szintén két térfélre osztott címerpajzzsal, melynek jobb oldali felében a Bubna nevet jelképező dob, bal oldali felében egy koroná­ból kinövő oroszlánfej látható.445 A két címer és a fölötte elhelyezett kilencágú grófi rangot jelző korona emlékeztet az építtetőre és a kriptakápolna első „lakó­jára”. Feltehetőleg - a régi képeslapokat szemlélve legalábbis úgy tűnik - ugyanez a címerkép volt látható a kastély timpanonján is, amit a 20. század kö­zepe táján levertek, új, oda nem illő motívumra cseréltek. A kriptakápolna építésére a református temetőrészben került sor. Erre Lász­lón? a halálesetet követően nem sokkal, még 1866 júliusában kért engedélyt a református egyháztól.446 A grófné temetésére és a kriptakápolna felszentelésére 1867. július 16-án került sor. A felszentelést Petyerecz András, akkor már rappi, azt megelőzően putnoki plébános végezte.447 Ehhez 1867. június 11-én kelt le­velében a rozsnyói püspök adott engedélyt, s ezen kívül egy hordozható oltárt ajánlott fel és küldetett a kápolna részére.448 A misézéshez berendezett díszes kápolnát a feltámadott Jézus tiszteletére szentelték fel, s az erre létrehozott 50 Ft-os (52 Forint 50 krajcár)444 örökös alapítvány letétele által a gyászoló férj úgy intézkedett, hogy az elhalálozás évfordulóján, tehát minden év június 18-án a boldogult leikéért csendes szentmise mutattassék be.500 Hogy ez a gyakorlat mikor szűnt meg, nem tudjuk, de a ma élők emlékezete már nem őrzi, tehát a két háború közötti időszakban már biztosan nem gyakorolták. Arra viszont em­lékeznek, hogy Mindenszentek napjának délutánján, 3 órakor ebben a kápolná­ban mutatta be a pap a halottakért a misét és a litánia is ott volt. Erre az alka­lomra a reformátusok közül is sokan elmentek, be sem fértek a kápolnába, a kápolna körül álltak a hívek. A katolikus énekkar a kriptakápolna közelében álló temetői keresztnél énekelte a halotti énekeket. Ez a szokás a ma élők emlékezete szerint már az 1920-as években is gyakorlat volt, s az 1950-es évekig folyt, ak­444 VARGA Péter 1997. 12. Ybl életrajzírója nem említi a putnoki kriptát. (YBL Ervin 1956; erre való első hivatkozás BODNÁR Mónika 2001a (2002). 205.) 445 NAGY Iván 2. köt. 245. A buben, bubna cseh szavak magyarul dobot jelente­nek. 446 Putnoki ref.: Protokollum 439-440. 447 Putnoki plébánia: Halotti anyakönyv 1867/40. 445 Putnoki plébánia: Parókiális iratok, Nr. 770/1867. (A latin szöveg fordításáért Dr. Gyulai Évának mondok köszönetét.) 444 Putnoki plébánia: Alapítványi törzskönyv XIII. bejegyzés. S(MI Putnoki plébánia: Protokollum, valamint Alapítványi törzskönyv XIII. bejegy­zés. 123

Next

/
Thumbnails
Contents