Dobrik István: Kalló László festőművész (Officina Musei 20. Miskolc, 2009)

testvérek. A Bükk lábánál 1864-ben alapított és folyamatosan építkező állami vasgyár történelmi koronként változó intenzitással és módon, de sok családnak adott megélhetési lehetőséget. A Kalló család is a hierarchikus rendnek megfelelően kapott lakást a vasgyári kolónián. Először a Kertész utcában, majd a két gyár közötti Lónyai Menyhért utca 47. szám alatt laktak igen szűkös, de a szegénységben is szeretettel teli módon. Volt, amikor a gazdasági válság az együttlakók számát még tovább bővítette a befogadott rokonokkal. Az emlékezet azonban ezeket az időszakokat is számára a felnevelő élmények tükrében gazdaggá varázsolta. Később a harmincas években felépült Stadion melletti űj bérházban kaptak lakást.

1 Az elemi iskolát a Vasgyárban végzi, majd öt osztály után Diósgyőrbe kerül polgári iskolába. Ez már sejttette azt a jövőt, amelyben majd tűlléphet a munkásemberek társadalmi státuszán. Az apai nagymamától örökölt szőlőn kívül egy fehér szekrény is volt a családi örökségben. Ez volt számára az a varázsdoboz, amelyből az előkerült Tolnai Világlapja köteteinek tudósításain, versein, novelláin és képein keresztül nem csak a világháború borzalmas eseményeinek gyermek számára megrázó hatásai érték, hanem találkozhatott örömet adó illusztrációkkal, képregénvekkel is. Ekkor tudatosulhatott először benne a képek iránti fogékonysága, a rajzolás ereje. A jó emlékezettel megáldott ifjú, akiben már kisgyermek korától raktározódott és erősen élt a Bükk hegység évszakonként és napszakonként változó ezerarcűsága, a fények és színek játékából sugárzó természeti jelenségek látványa, öntudatlanul is ezen élmények felé fordul. Természetimádó lett, a Bükköt járta éjjel-nappal. A hajnalok és a naplementék valószínűtlen pompája, az éjszaka surranó fényei és árnyai különös hatással mélyítették érzékenységét. A zene iránti korai és ösztönös fogékonyságát csak fokozták és pallérozták a vasgyár hodályában látott opera-filmek, előadások.

2 A rajzregények, a könyvekben, folyóiratokban megjelent illusztrációk rajzolásra késztették. Különösen Sebők Imre munkái hatottak rá erőteljesen.

1 Idősebb munkatársai is felfigyeltek a minden keze ügyébe kerülő tárgyra karcolgató-rajzolgató fiúra, és biztatták tehetsége kibontakoztatására. Már a polgári iskolában is különösen szerette a rajzot, ahol Burány Nándor festőművész bátorította igyekezetét.

4 A tehetséges, de egy üzemi balesetben kezén és szemén sérült barátja, Flick József — aki még a szerencsétlensége előtt rendszeres látogatója volt a vasgyári szabadiskola foglalkozásainak —, beszélte rá a csatlakozásra.

5 Az űjgyőri piac mellett a régi kaszinó épületében működő kört ekkor Klaudinyi László vezette/' Klaudinyi megérezte jó karakterérzékét, ügyességét és a kör rendszeres látogatására ösztönözte. A rajzolás és festés 6