Dobrik István: Kalló László festőművész (Officina Musei 20. Miskolc, 2009)

mellett a társasági élet izgalma is vonzotta a fiatal, tehetséges embert, akinek első meghatározó kapcsolata majdani első feleségével, Kádár Jolánnal is itt kezdődött. Az önmagát kereső vékony testalkatú, de kiemelkedő ügyességgel megáldott fiatal először futballozott, majd a tornát választotta. Elmondása szerint barátaival olyan akrobatamutatványokra voltak képesek, amelyekre ma is büszke lehetne. Az aktív sportolás máig ható módon lett fontos része életének, testvérével szorgalmasan látogatta Szőke István szertorna-edzéseit. A fordulat éve után különös hangsúlyt kapott a tehetségkutatás, tehetséggondozás programja az országban. Bencze László és Döbröczöni Kálmán főiskolai tanárok járták a vidéki műhelyeket, így kerültek 1951-ben a diósgyőrvasgyári szabadiskolába. A megtekintett ott készült munkák alapján, Kalló László is a figyelem középpontjába került.

8 Kádár Jolánnal együtt választották ki őket, de a két fiatal útja itt mégis külön vált. Kádár Jolánt kimagaslóan tehetséges munkái alapján érettségi nélkül is rögtön Budapestre vitték, Kalló László pedig a felvételit megelőzően még egy póttartalékos kiképzésen vett rész Kisgyőrben, ami egy évig tartott. Mikor a következő évben már sikeres felvételivel a háta mögött elkezdhette tanulmányait a fővárosban, Kádár Jolánt küldték Szegedre, hogy tegye le az érettségit. A Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza volt mestere, és az anatómiát Barcsa}- |enő oktatta.'' Művészetére mindketten hatással voltak. Festő szakra vették fel, első két évben csak rajzoltak. Emlékezetében erősen él az iskola akkori szellemisége: Bernáth, Szőnyi, Domanovszky művészeti alapállása, az iskolatárs, Kondor Béla különleges tehetsége, a konstrukciót és a festőiséget hangsúlyozó alkotói elvek ütközése, a programművészet és a formalizmusnak titulált új kezdeményezések harca, a szocialista realizmus sokak által meg nem értett hangsúlyozása. Kalló jól érezte magát a Fónyi osztályon, ahol elfogadta mestere szemléletét, a finom árnyalatokra, nüánszokra figyelő festői magatartást. Ugyanakkor az anatómia órákon Barcsaynak az emberi testet megújult szemlélettel értelmező oktatói magatartása, a konstrukciót és mozgást dialektikusan értelmező rajzolási módszere, mint ahogyan kivétel nélkül mindenkire, reá is nagy hatással volt. Barcsay (enő: Művészeti Anatómia c. világsikert aratott könyvében a hallgatói rajzok tablóján Kalló László rajza is szerepel.

1" A művészettörténetet Végvári Lajos tanította, akinek elsősorban a reneszánszról tartott előadásai voltak emlékezetesek számára. A Fónyi-osztályon mély barátságok kötődtek, az élők még a mai napig évente összejárnak, és számba veszik az emlékezés megszépítő békéjében sorsuk alakulását. 7