Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)

Gyümölcstermesztés és -kereskedelem a Bodrogközben (A Tisza-kertek hasznához)

A tarkányi gyümölcstermesztésben Trianon után következett be minőségi változás: a termesztés fokozatos intenzívvé alakítása. Ennek két fő kiváltó oka volt, itt két feltétele volt adott. Az egyik a kedvező táji, ill. talajadottságok, amelyek lehetővé tették az extenzív hagyományokon alapuló, új gyümölcsészet kialakítását. A kitűnő talaj adott volt. „A talajban van valami, mert a régi fajták is jók voltak, azok is híresek voltak — arról ismerték a falut a környéket. Volt gyümölcs másfelé is, de ilyen értékes gyümölcs, mint a mienk csak Máramarostól lejjebb volt, Técsőn. Onnan voltak is megnézni a mi gyümölcsünket, mert hallották, hogy itt is igen híres gyümölcs terem."

2"

8 „A Tisza-kertben az almának egészen különös épi volt. Nekünk most is van itt a kertben (ti. házikert — V. Gy.), de nincs olyan jóésfi alma, mint ott volt! Azt a részt a Tisza járta: a gyümölcs is sokkal jobb ézű volt, és más volt a zamatja. De még ott sem volt egyforma: másfajta talaj volt az egyik részen, mint a másikon, más volt a gyümölcs ézi is, ami ott termett. Más volt a gyümölcs az iszapos részen, más az agyagon vagy a homokon. De innen nem kellett elvinni a gyümölcsöt a piacra! Ide jöttek érte a vevők, megvették még a fán, féléretten!" A változás másik összetevője az értékesítési viszonyok Trianon utáni megváltozása volt. (A gyümölcskereskedclemről alább részletesebben szólok.) A Magyarországra való beszállítás lehetősége megszűnt, a belső piac megváltozott. Piacot csak igényesebb gyümölcs remélhetett. Az 1920-as évektől a metszés elterjedése, a permetezés megkezdése, a korábbi fajták intenzívebbekkel való lecserélése adta meg a tárkányi gyümölcstermesztés új lehetőségét, amihez jól szervezett értékesítési hálózat is társult. Az új fajták révén a gyümölcsszüret ideje meghosszabbodott, több embert foglalkoztattak a szűkebb környékről is. 1940-ben már azt írja a vármegyei monográfia, hogy „leginkább a kistárkányi gazdák tulajdonában levő 235 kat. hold területen telepített kisebb régi gyümölcsösök méltók figyelemre".

20

9 1938-ban került erre a vidékre egy budapesti gyümölcskcreskcdő, Olaszjanka, aki a bécsi döntés után igyekezett fővárosi piacot biztosítani a Felső-Tisza mente gyümölcsének. Nagyszőllőstől lefelé, Huszt környékén, és a Bodrogközben is felvásárolta a gyümölcsöt, de új telepítésekkel, fajtaváltással és tudatos gyümölcskertészkedéssel próbálta javítani a kitűnő termőhelyi adottságú gyümölcsösök minőségét. Nagvszőllős és Huszt környékén szőlőt, szamócát is felvásároltak, s vasúton szállították Budapestre. Nagyszőllősön került kapcsolatba \jogojda Jánossal, akit azonban behívtak katonának, s az ugyancsak nagyszőllősi Páljok Györgyöt (1913—1981) ajánlotta maga helyett gyümölcskertésznek. Pályok Györgynek már az édesapja is jó gyümölcstermesztő hírében állt, de sem ő, sem a fia nem voltak tanult szakemberek. Pályok György Olasz Janka alkalmazottja volt, az ő megbízásából települt át családjával Kistárkányba. Pályok irányította az Olasz-féle gyümölcsészetet. Olasz Janka főleg bérelte — 15—20 éves szerződéssel — a kistárkányi és nagytárkányi gazdák Tisza-kertjét: Nagytárkányból például a Szatmáriak, a Rinkács család, de mások is az üzlettársai voltak. Használt kerteket felében is, de vásárolt is területeket — a La/zsnya területén —, s jelentős új telepítésbe fogott. Összesen mintegy 30 hektárnyi területet 2,1

8 1'. Szathmáry 1863. 387-388., Váradi l'crcnc, Kistárkány, szül. 1910. 2

U' Csíkvári i. m. 63. 83