Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
A Bodrogköz piackörzetének alakulásához
mihály szerepe a korábbihoz hasonló maradt. 26 1 Ungvár geográfiai helyzete — a Vihorlát aljában, a hegy- és sík vidék találkozásánál, a határ mentén futó útban, utak találkozásánál helyezkedik el — megkülönböztetett helyet biztosít a település számára. Ujhelyt gabonapiaca teszi fontossá, ugyanakkor szembetűnő, hogy Lelesz Zemplén csak vásárhelyként kapnak szerepet, valójában vonzáskörzet nélkül, s ezt a szerepet töld be a forrásokban ekkor felbukkanó Sárospatak is. 26 2 A vásároshelyek közé süllyedt Királyhelmec is. A helyi kereskedelem, belső piacok szolgálatában azonban e vásárhelyek jelentősége nem lebecsülendő, még akkor sem, ha e mezővárosokban a 19. század folyamán kiépül a kézművesség és a kereskedelem alapszintű szolgáltatása. Éppen ennek révén marad Üjhely továbbra is a Felső-Bodrogköz valódi gazdasági központja, 26 3 egészen a trianoni határok megvonásáig. A belső vásárok-piacok a táj élelmiszer-ellátásának és iparcikkforgalmának alapjait biztosították, Ungvár és Kisvárda elsősorban az állathaszon értékesítését szolgálta. A 19—20. század fordulójától már a recens adatok is alkalmasak az árucserekapcsolatok, elsősorban a vásár- és piackörzetek rekonstruálására, a változások nyomon követésére. Meg kell azonban jegyezni, hogy amíg a piacok esetében nagyon egyértelműen kideríthető az egyes települések irányultsága, addig a vásároknál ez nem olyan karakteres. A beszerzés és az értékesítés ciklusai, bizonyos mértékig a sokadalmak „szakosodása", nem utolsósorban az egyes parasztüzemek gazdálkodásának szerkezete, célkitűzései is befolyásolták, hogy melyik település sokadalmát keresik fel. 26 4 Az általam kutatott terület falvai az emlékezetben megragadható időszakban — kellő biztonsággal az első világháborút közvedenül megelőző évektől — az alábbi vásározóhelyeket és piacokat keresték fel. Zemplén vármegyén belül: Sátoraljaújhely, Királyhelmec, Zemplén, Lelesz Gálszécs, Nagymihály, Bodzjsújlak, Tőketerebes, Sárospatak, Bodrogszerdahely, Legenyemihályi. A vármegye határain kívül: Ungvár, Csap, Nagykapos, Nagyberezna (Ung vm.), Munkács, Beregszász (Bereg vm.), Kisvárda, Nyíregyháza, Mándok (Szabolcs vm.) és Kassa (Abaúj vm.). Ha az egyes piac- és vásárhelyek jelentőségét vizsgáljuk, akkor abban az első világháborút követő új országhatár szerepe szembetűnő. 1920 előtt a Felső-Bodrogköz és az Ondava mente településeinek gazdasági központja egyértelműen Sátoraljaújhely volt. Vásárait a mai szlovákiai Bodrogköz valamennyi települése felkereste, 26 1 Bácskai-Nagy 1984. 81. 26 2 Bácskai—Nai 1984. 49, 64, 72,142,217-218, 221., A sárospataki piachoz: Dankó 1977. 32-37. 2" Wekerle 1900. 372., Geöczc 1896. 129-130. 26 4 A Miskolczi Képes Lap 1917. évi kötete szerint körzetünk vásárai az alábbi időpontokban voltak: Királyhelmec. Luca-nap, zöld csütörtök; Munkács, január 6., március 12., április 24., június 27., augusztus 20., november 19.; Nagymihály. február 3., Sálm.(?), május 7., június 13., augusztus 15., október 18., december 21.; S. Ujhefy. január 25., virágvasárnap, július 2., szeptember 1., november 5., december 21.; Újlak, január 18., március 25., október 11., Szent Tamás-nap, december 21.; Kisvárda-. március 17., áldozócsütörtök, június 16., szeptember 2., november 5., december 28.; Gálszécs. március 12., május 7., július 22., augusztus 25., szeptember 29., november 7.; 1ielesz január 6., március 21., május 3., augusztus 10., szeptember 14., november 19.; Beregszász virágvasárnap előtti szombat, május 7., június 13., augusztus 14., november 1.; Ungvár. Pál ford., Gergely, áldozócsütörtök, Űrnap, Jakabnap; Zemplén-, január 4., Mátyás, november 30.; Mándok. Júdás utáni vasárnap, Péter—Pál, Simon [úda, advent vasárnap utáni hétfő. 108
