Viga Gyula: Bodrogközi néprajzi tanulmányok (Officina Musei 19. Miskolc, 2009)
A Bodrogköz piackörzetének alakulásához
részéről. (A távolságra jellemző, hogy egy 1810-es peranyag adata szerint, a kisvárdai vásárról hazafelé tartókra a kemecsei erdő alatt ráesteledett, s ott éjszakáztak.) 25 6 Az egyes vásárok jellegéről, főbb árucikkeiről kevesebbet tudunk. Egyértelműnek tűnik Ujhely gabonakereskedelmének jelentősége, ami közvetítő szerepet töltött be — a már jelzett Abaúj mellett — Sáros vármegye felé is. 25 7 A már említett távolság is azt sejteti, hogy Ungvár és Kisvárda vásárai főleg a Bodrogköz falvainak állatállományát vonzották, a belső vásárok közül ugyanezt tudjuk Zemplén mezőváros sokadalmáról is. A mezőgazdasági termeivények értékesítésének fő ciklusaihoz igazodó vásárok mellett a szerencsés adottságú, főleg jó földrajzi helyzetű falvak népe rendszeresen piacozott is a portékáival. Ebben a vonatkozásban az invesúgaúo Sátoraljaújhely vonzását hangsúlyozza. Pl. Ladamóc: újhelyi piaccal élnek az eladásban és vevésben, az holott mindenneműjavaikat eladhatják, s meg is vehetik, ami szükséges™ Borsi, Szőllőske, a két Toronya és Bári népe is Ujhelybe járt, s zöldséget, babot, borsót, tojást, baromfit, csíkot, kötősást, dohányt hordott oda Szerdahely lakossága is. 25 9 Valamelyest árnyalja a 18. századi vásárokról alkotott képet Molnár András 1799-ben kelt vármegye-leírása. 26 0 Fogalmazása szerint a zempléni kerület „foglal magában összességgel 53 helységet, az az falukat és 3. mezővárost és pusztákat. Anya Várossá ezen kerületnek Zemplin várossá. Ezen váross vidékje vagyonnyalt Sátor Allya Ujhely, Gáli Szécs, Nagy Mihály városokba horgya el adni, a Tárkányi vidék pedig Ungvárra, vagy Kiss Várdára Szabolcs vármegyébe hordgya elárulni... (183)." Az egyes települések leírása az újhelyi piac jelentőségét hangsúlyozza: Borsi, Szerdahely, Kiskövesd, Nagykövesd, Szomotor, Vécs a másfél-három órányi járásra fekvő Ujhelybe vitte portékáit. Szerdahclyről azt is megemlíti, hogy lakosai a két óra járásra levő Sárospatakra is eljárnak. Érdemes részletesebben idézni a vásártartó mezőváros, Zemplén leírását: „... a Lakosok Föld mivelésbül, és szőllő munka által keressik élelmeket, és ell adó Portékáikat Sátorallya Ujhely várossába pénzre szokták fordítani... Szoktak itten vásárok is esni, de kevés jövedelmű. A sertésekre nézve mindazáltal nevezetessek, mert az erdős Helyekhez Helységekhez ezen Város közel feküdvén, sok kövér sertéssel bé hajtanak, és ell is adódnak, mely miatt a sertés vásár 10-12 napokig is ell tart (126-127)." Bácskai A era és Nagy Lajos példaértékű munkája, ami az 1828-as összeírás adatai alapján rajzolja meg a piackörzeteket, már egyértelműen jelzi, hogy az úrbéri bevallásokat követő fél évszázad átformálta e térség gazdasági kapcsolatainak részleteit is. Abaúj, Zemplén és Ung megyék területén, valamint Szabolcs északi részén már a 19. század elejére csökkent a korábbi központok száma, melyek közül 1828-ra Kassa és Ungvár megerősödött, Homonna, Szjropkó és Sátoraljaújhely gyengült, Nagy25 6 Zm. bt. 225. No. 1710. 25 7 Takács-Udvari 1989. 367., Bácskai-Nagy 1984. 266-270., Fcnycs 1836. IV. 215. 23 8 Takács-Udvari 1995. 23 7 Takács-Udvari 1989. 368. 231 1 Molnár András 1799. Kézirat. Vö. Udvari 1992. 107
