Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)

Feliratok

Harminchét harangról tudjuk, hogy valakinek vagy valaminek az emlékére öntetett. Előrebocsátjuk, hogy ezek a zömében már nem is hitbeli jellegű feliratok kivétel nélkül az utolsó 120 évben fogalmazódtak meg. Egyaránt vannak közöttük a református és a római katolikus egyházak tulajdonában lévők, de viszonylag többel vannak képviselve a görög katolikusok is. Legtöbbet elhunytak, mégpedig férj, gyermek, testvér,

35

2 továbbá az első vagy második világháborúban elesett fiú,

35

3 az egyház hősi halottai 35

4 emlékére öntettek. Van harang, amelyik Szent István protomartirra,

35

5 a második világháborúban „maradt harang"-ra,

35

6 különböző jubileumi évekre emlékezik, mint a templom építésének,

35

7 Szent István király halálának évfordulójára

35

8 stb., az 1896. évi millenniumra (ezek egyébként a legkorábbi ilyen felirattal rendelkező harangok),

35

9 az 1938. évi budapesti Eucharisztikus Kongreszszusra,

3

6" vagy a Felvidék egy részének 1938-ban történt visszacsatolására. Meghaladja e tanulmány feladatát, hogy a vallásos jellegű jelmondatokat, jeligéket minden részletükben ismertessük. Ezért a továbbiakban csak a főbb jellemzőikkel foglalkozunk. A legkorábbi, a XVI—XVII. század fordulójáról való, ismert zempléni harangfeliratok „Verbum Domini manet'in aeternum",

36

1 „Soli deo gloria",

36

2 a reformáció ideológiáját tükrözik. I. Rákóczi György 1642. évi sárospataki harangja a barokk szellem jegyében bővelkedik latin bibliai idézetekben. Ugyanakkor a vele egykorú Georgius Wierd és utódja, Matthias Ulrich által öntötteken nincsenek jelmondatok. Egy 1635-ben, azaz velük nagyjából egy időben készülten, Krisztus keresztjének felirata, „Iesus Nazarenus Rex Iudeorum" volt olvasható,

36

3 amit egyébként a középkorban alkalmaztak gyakran. Az ugyancsak a középkorban kedvelt „Gloria in excelsis Deo" feliratot két Rákóczi Ferenc szabadságharcának idejéből való, görög katolikus templomban lévő harangról ismerjük.

36

4 A XVIII. századi harangjaink nem bővelkednek jeligékben. Katolikus harangról mindössze csak egyet ismerünk, 1749-ből.

36

5 Reformátusokon sem fordulnak elő sűrűn; Taktaharkány 1743. és Sárospatak 1783. évi harangján már magyar nyelvűeket találunk, a többieken még latint. Pl. „Vocem Tuam audivi et tremui".

36

6 Az utolsó latin nyelvűeket egy gesztelyi és egy legyesbényei 1796. évin. 33

2 Sárazsadány ret". 1907, Újcsanálos ref. 1907, Kisrozvágy gk. 1927, Bőcs ref. 1907, Viss ref. 1927, Sóstófalva rk. 1933, Sátoraljaújhely ref. 1936, Bózsva ref. 1936, Nagyrozvágy rk. 1937. 35

3 Kisrozvágy ref. 1924, Fclsőregmec ref. 1934, Megvaszó rk. 1948. 33

4 Golop ref. 1923, /alkod gk. 1938 és 1948, Gcsztcly rk. 1949. 35

3 Sátoraljaújhely gk. 1930. 35

6 Ilemádnémeti ref. 1957. 35

7 Nagyrozvágy ref. 1923, Olaszliszka ref. 1926, Révleányvár rk. 1939. 35

8 Legycsbénye gk. 1938, /alkod gk. 1938. 35

9 Karos ref. 2 harang, Lácacsckc ref. 36,

1 Mád rk. 1938, Lcgyesbcnye gk. 1938, /alkod gk. 1938, Pacin rk. 1939. Révleányvár rk. 1939. 36

1 Az Úr igéje megmarad mindörökké. — Füzér rk. Rudoph Binger 1594. 36

2 Egyedül Istené a dicsőség. — Dámóc gk. 1616. 36

3 Názáreti jézus a zsidók királya. — Sátoraljaújhely ref. 36

4 Dicsőség a magasságban Istennek. - Sátoraljaújhely-Rudabányácska gk. 1708 és 1710. 39

3 Í arcai rk. 1749. 3

W> Cigánd ref, 1749. 132