Patay Pál: Zempléni harangok (Officina Musei 18. Miskolc, 2009)

Történeti áttekintés

sére. Az 1749-ben, majd az 1770-es években elvégzett katolikus püspöklátogatások (Canonica visitatiok) jegyzőkönyvei tanúskodnak is arról, hogy szinte minden faluban volt harang. A reformátusok 1782. évi összeírása (Conscriptio) is még elég szűkszavú e tekintetben. A század közepéről 13 katolikus egyház harangjairól tudunk: hét faluban csak egy-egy harang volt, viszont a hegyaljai mezővárosok közül Bodrogkeresztúron és Erdőbénvén kettő-kettő, Olaszliszkán, Sátoraljaújhelyen és Tarcalon három-három (Girincsen volt még két harang. — Átlag 1,6). Ami a reformátusokat illeti, a szécsényi országgyűlés ugyan visszaállította a vallásszabadságot, a sárospatakiak vissza is kapták a Rákóczi György által öntetett nagy harangot, sok helyen azonban a szatmári béke után visszatértek a XVII. századvégi állapotok. Volt, ahol elvették a harangjukat, mint Bodrogkeresztúron, Pácinban, Olaszliszkán sem tarthattak harangot; csak kézi csengővel adtak jelt az istentiszteletre. Húsz helységből van adatunk, ebből csak háromban volt két-két harang (Kesznyéten, Taktabáj, Taktaszada), a többiben csak egy-egy (átlag 1,2). Van azonban adatunk arról is, hogy más felekezetűek is használhatták a faluban lévő egyetlen harangot. így Felsőbereckiben a katolikusok a reformátusokét,

2"

3 Pácinban meg a reformátusok továbbra is azt, amelyet tőlük a katolikusok javára elvettek.

20

4 Ha a XVIII. század első hét évtizedéből 31 harangról

20

5 van is több-kevesebb adatunk — közülük 10 ma is megvan —, az öntés mesterét és helyét csak 10-nek ismerjük.

20

6 (További kettőét meg gyanítjuk.) Két harang készült Eperjesen; a stájerországi harangöntő családból származó Sebastian Lecherer (1703—1777) művei, aki 1729-ben költözött ide, de feltehető, hogy egy harmadik is tőle származik 20

7 A kassai Carolus Eitelperger meg egy haranggal képviselteti magát Zemplénben.

2"

8 Rozsnyóról is kerültek harangok Zemplénbe, amelyeket méghozzá nem német nevű mesterek öntöttek. A gesztelyiek 1716-ban Szikszón vettek egyet, amit a később Oláhpatakon működött Nováki család legidősebb tagja, György készített. Egy másik, Szudi Sámuel műve 1763-ból Kesznyétenen volt. Egy harmadik meg — a díszítése alapján ítélve — valószínűleg Thomas Sondegeré,

20

9 aki 1741 és 1778 között dolgozott itt. Egy Pozsonyban, 1738-ban öntött harang van a bekecsi római katolikus templom tornyában. Johann Christelli (1701—1776) volt akkor ott harangöntő.

2,

0 (Lehetséges azonban, hogy csak később, máshonnan került ide.) Tarcalon öntötték az ottani katolikusok 1729. évi harangját, Szikszón pedig — az adatforrás szerint — a hernádnémeti reformátusok 1728. éviét. De miután ez hamarosan megRk. Can. Vis. Sátoraljaújhely 1772. VIII. 16. 20

4 Rk. Can. Vis. Pácin 1749. 20

5 Nem számítva a már említett, a kassai Johann Michael Schncider által öntött harangot. Ugyancsak nem vettük figyelembe a Zemplénagárdon a katolikus haranglábban lévő 171 l-ben a budai Johann Nuspickher által öntött harangot, mivel az csak újabban kerülhetett a jelenlegi helyére. 20

6 A meglévő 10-ből 6 anonim. A már meg nem lévő 6 közül is csak egyről szereztünk egykorú feljegyzés alapján tudomást. 20

7 Hercegkút rk. 1747, Alsórcgmec gk. 1759, illetve Sátoraljaújhely gk. 1738. 20

8 Sárospatak ref. Kollégium 1725. 20

9 Szerencs-Ond rk. 1768. 21

0 Spiritga 2002. 36. 115