Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

már, 8 mint a feudális kori erdőirtások határai és hatásai, 9 vagy a paraszti polgá­rosodással is összefüggő vízrendezések históriája és annak a gazdaságra, mű­veltségre gyakorolt befolyása. 10 Bizonyára a nálunk is erősödő kulturális és történeti ökológiának, a kultú­rában élő ember környezeti korrelációjára kiterjedő figyelemnek is része van abban, hogy az elmúlt három évtizedben „divatos" kutatási téma lett a környe­zetformáló ember históriája. 11 Ez nem csupán az ökológiai elméletek hatásának tulajdonítható, hanem annak a felismerésnek is, hogy az ember és táj viszonyá­nak történeti folyamata egyaránt segítséget jelent a termelési technikák korsza­kainak, és a kultúra regionális változatainak értelmezésében. Mindez nálunk leginkább a történeti tájak kutatásában, a táj és a változó műveltség egymásra hatásának megrajzolásában öltött testet. Ebben a vonatkozásban nagy különbség van az egyes vidékek kutatásában, hiszen nem egyformán volt változtatható az egyes tájak arculata, mégis, jószerével a történeti Magyarország minden nagytá­jára vonatkozóan készültek jelentős összegzések, s jövőbe mutató konferenciá­kon adtak számot a megváltozó környezetről geográfus, valamint társadalom- és kultúrakutató szakemberek. Az újabb összegzések egyszerre adják az eredmé­nyek szintézisét, s jelölnek ki újabb, szerteágazó problematikát, ami láthatóan rendszeres feladatot ad majd a következő tudósnemzedékek számára is. 12 3. A legszembetűnőbb táj formáló tevékenység - az erdőirtás és a vízrende­zés - a Kárpát-medencében eltérő társadalmi-termelési szisztémában valósult meg. A mezőgazdasági területeknek az erdő rovására való kiterjesztése elsősor­ban a feudális kor jellemzője volt, 13 annak inkább a szabályozásában, az általa okozott, s nehezen helyrehozható károk enyhítésében jelenik meg az állami sze­repvállalás. A vízrendezés viszont - korai lokális próbálkozások ellenére - a polgárosodó Magyarország vívmánya. A „második honfoglalás"-ként is aposzt­rofált tájátalakítás - a jobbágyfelszabadítással együtt - erőteljes társadalmi vál­tozásokat idézett elő, s megvalósítása csak országos intézkedésekkel, állami segítséggel volt elképzelhető. Mindezeknek megfelelően, az erdőirtások történe­te nagyobbrészt kívül esik a néprajz vizsgálati körén, archaikus formái, a levéltá­ri, népnyelvi és eszköztörténeti vizsgálatának eredménye a reliktumok régiségében fut össze. 14 A vízrendezés tájformáló hatása, a paraszti életmódra, termelési technikára gyakorolt hatása viszont lényegesen könnyebben megra­8 SÜMEGI Pál 1998. 367-395., SÜMEGI Pál 2000. 9-25., SÜMEGI Pál - KERTÉSZ Róbert 1998. 144-157. 9 MÜLLER Róbert 2000. 27-44. 10 FRISNYÁK Sándor 1990., KÓSA László 1990., SZABÓ László 1996. A táj és az ember mitologikus viszonyához: KESZEG Vilmos 2003. 11 ANDRÁSFALVY Bertalan 1973., ANDRÁSFALVY Bertalan 1975., BORSOS Balázs 1994. 95-105., BORSOS Balázs 2004., GUNDA Béla 1986, 3-13. 12 Csak három újabb, fontos művet említve: RÉFI OSZKÓ Magdolna 1997., BORSOS Balázs 2000., BELLON Tibor 2003. 13 HOFFMANN Tamás 1994. 73-99. 14 Összegzőén: TAKÁCS Lajos 1980., Vö. R. VÁRKONYI Ágnes 1992.

Next

/
Thumbnails
Contents