Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

már,

8 mint a feudális kori erdőirtások határai és hatásai,

9 vagy a paraszti polgárosodással is összefüggő vízrendezések históriája és annak a gazdaságra, műveltségre gyakorolt befolyása.

10 Bizonyára a nálunk is erősödő kulturális és történeti ökológiának, a kultúrában élő ember környezeti korrelációjára kiterjedő figyelemnek is része van abban, hogy az elmúlt három évtizedben „divatos" kutatási téma lett a környezetformáló ember históriája.

11 Ez nem csupán az ökológiai elméletek hatásának tulajdonítható, hanem annak a felismerésnek is, hogy az ember és táj viszonyának történeti folyamata egyaránt segítséget jelent a termelési technikák korszakainak, és a kultúra regionális változatainak értelmezésében. Mindez nálunk leginkább a történeti tájak kutatásában, a táj és a változó műveltség egymásra hatásának megrajzolásában öltött testet. Ebben a vonatkozásban nagy különbség van az egyes vidékek kutatásában, hiszen nem egyformán volt változtatható az egyes tájak arculata, mégis, jószerével a történeti Magyarország minden nagytájára vonatkozóan készültek jelentős összegzések, s jövőbe mutató konferenciákon adtak számot a megváltozó környezetről geográfus, valamint társadalom- és kultúrakutató szakemberek. Az újabb összegzések egyszerre adják az eredmények szintézisét, s jelölnek ki újabb, szerteágazó problematikát, ami láthatóan rendszeres feladatot ad majd a következő tudósnemzedékek számára is.

12 3. A legszembetűnőbb táj formáló tevékenység - az erdőirtás és a vízrendezés - a Kárpát-medencében eltérő társadalmi-termelési szisztémában valósult meg. A mezőgazdasági területeknek az erdő rovására való kiterjesztése elsősorban a feudális kor jellemzője volt,

13 annak inkább a szabályozásában, az általa okozott, s nehezen helyrehozható károk enyhítésében jelenik meg az állami szerepvállalás. A vízrendezés viszont - korai lokális próbálkozások ellenére - a polgárosodó Magyarország vívmánya. A „második honfoglalás"-ként is aposztrofált tájátalakítás - a jobbágyfelszabadítással együtt - erőteljes társadalmi változásokat idézett elő, s megvalósítása csak országos intézkedésekkel, állami segítséggel volt elképzelhető. Mindezeknek megfelelően, az erdőirtások története nagyobbrészt kívül esik a néprajz vizsgálati körén, archaikus formái, a levéltári, népnyelvi és eszköztörténeti vizsgálatának eredménye a reliktumok régiségében fut össze.

14 A vízrendezés tájformáló hatása, a paraszti életmódra, termelési technikára gyakorolt hatása viszont lényegesen könnyebben megra8 SÜMEGI Pál 1998. 367-395., SÜMEGI Pál 2000. 9-25., SÜMEGI Pál - KERTÉSZ Róbert 1998. 144-157. 9 MÜLLER Róbert 2000. 27-44. 10 FRISNYÁK Sándor 1990., KÓSA László 1990., SZABÓ László 1996. A táj és az ember mitologikus viszonyához: KESZEG Vilmos 2003. 11 ANDRÁSFALVY Bertalan 1973., ANDRÁSFALVY Bertalan 1975., BORSOS Balázs 1994. 95-105., BORSOS Balázs 2004., GUNDA Béla 1986, 3-13. 12 Csak három újabb, fontos művet említve: RÉFI OSZKÓ Magdolna 1997., BORSOS Balázs 2000., BELLON Tibor 2003. 13 HOFFMANN Tamás 1994. 73-99. 14 Összegzőén: TAKÁCS Lajos 1980., Vö. R. VÁRKONYI Ágnes 1992.