Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)
ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIAI KÖRÉBŐL
A gyűjteménygyarapítás pályázatainak megítélése roppant nehéz: a kollégium tagjai néha elcsodálkozhatnak azon, hogy egy-egy gyűjtemény munkatársai milyen tárgy megszerzését preferálják, valamit finomíthatnak is - a támogatás rangsorával - a hangsúlyokon, de a főszerep ebben a kérdésben a pályázóé. (Tartok tőle, hogy a közeljövőben nem születik áttekinthető kép arról, hogy például egy megyei múzeumi hálózat intézményi raktárai valójában milyen tárgyakat igényelnek, s melyek a túlreprezentáltak!) Egészében úgy gondolom, hogy számos jeles tárgy megszerzéséhez járult hozzá a sikeres pályázat: kisebb értékű tárgyak esetében egészében, többmilliós, nagy értékű műtárgyaknál a vételár életképes részének biztosításával. A kollégium a gyarapító tevékenységnél nem mindig tudott elvonatkoztatni attól, hogy a megszerezni szándékozott tárgy állapota a későbbiekben mennyi restaurálási feladatot ad. Kiemelkedően magas volt a kiállítások megrendezésére beadott pályázatok száma, az erre a célra megítélt támogatás igazodott az elvárásokhoz. Amennyire széles a kiállítások spektruma a több százmilliós igényű tárlatoktól a 100-200 ezer forintból létrehozható időszaki kiállításokig, annyira nehéz ezeknek a pályázatoknak az elbírálása. Belátva ugyan a lokális időszaki kiállítások jelentőségét, a kollégium egyre inkább a saját gyűjteményi anyagot közreadó, tudományosan megalapozott, katalógussal hitelesített, s a látogató számára is összetett élményt nyújtó tárlatok létrehozását igyekszik támogatni. Többéves tapasztalat összegződik abban is, hogy az idei kiírásban már csak olyan időszaki tárlatok támogatása pályázható, amelyek legalább két hónapig állnak. Évek óta lényegében hasonló összeget fordít a kollégium a múzeumi periodikák és az egyéb szakmai kiadványok megjelentetésére. Ezek szerepének, rangjának és fontosságának megítélésében szélsőséges vélemények összegződnek. Mivel számomra ez a múzeumi alapfeladat a legfontosabbak egyike, sikernek tartom a megjelent kötetek zömét. (Nem mindet!) Két témát kívántunk preferálni: a gyűjteményi egységeket feldolgozó szakkatalógusok kiadását, valamint a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó eredmények idegen nyelvű közlését. Igazából egyik téma iránt sem nyilvánult meg érdeklődés, ami bizonyára azzal magyarázható, hogy ezek a munkák hosszabb előkészítést igényelnek, s leginkább 2-3 éves „áthúzódó", - a kutatást is biztosító - támogatás révén lennének megvalósíthatók. A Múzeumi Kollégium egy önálló, áthúzódó kutatási programot bonyolított: 2005-ben a Xellum Kft. felmérést végzett a magyarországi múzeumlátogatói szokásokról, ill. a múzeumok közönségkapcsolati tevékenységéről. A kutatás eredménye csak 2006-ban összegződött, s 2007-ben jelenik meg önálló kötetben - a Múzeumi Kollégium támogatásával. Reméljük, jelentősen hozzájárul majd a látogatóbarát múzeumok tevékenységének szakmai megalapozásához. 2006-ban - a Könyvtári Kollégiummal közös pályázaton - három évre, összesen 15 millió forint támogatást ítéltünk meg a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak Bálint Sándor néprajztudós különleges értékű hagyatékának tudományos és muzeológiai feltárására, feldolgozására és közreadására. (Személyesen is megköszönöm Komlósi József elnök úr támogató segítségét.) Bár valamennyien
