Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIAI KÖRÉBŐL

informatikai alkalmazásokkal egyedülálló az ország múzeumai között. E terüle­ten osztrák és német kutatókkal működnek együtt (Pusztai Tamás, Szörényi Gábor). A világ térinformatikai alkalmazásainak legjavát szolgáltató, amerikai központú ESRI legfontosabb magyarországi múzeumi partnere a Herman Ottó Múzeum. Az együttműködés eredményeként az elmúlt évek mindegyikén bemu­tattak egy-egy miskolci projektet az EAA (European Association of Archaeo­logist) éves konferenciáin. Aroktő-Dongóhalom 40 évvel ezelőtt végzett feltárásainak modern feldolgozása (P. Fischl Klára), Kelemér-Mohosvár jelenko­ri kutatásai (Pusztai Tamás) jó példái a fenti szemlélet és módszerek alkalmazá­sának. E szemléletmód oktatása a szegedi, szombathelyi, miskolci egyetemek régészeti tárgyú képzéseiben a miskolci múzeum kutatóinak bevonásával zajlik. A múzeum által megjelentetett Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Régészeti Emlékei című sorozat nem csak a múzeum régészeinek, de a régiót kutató hazai régész szakemberek dolgozatainak önálló kötetben történő, magyar és idegen nyelvű megjelentetésével (hat megjelent kötettel) regionális szinten is tudo­mányszervező szereppel bír. A régészeti kutatások kapcsán kell szót ejtenem a restaurálásról, ami jó­szerével önálló tudománnyá fejlődött az utóbbi emberöltő alatt. S itt nem a tech­nikák korszerűsödésére gondolok elsősorban, hanem az azok változásával is összefüggő vegyszerekre: nem túlzás azt állítani, hogy olyan anyagok is megje­lentek a restaurátorok vegykonyhájában, amelyek 1990 előtt akár a titkos hadi­ipari anyagok sorába tartoztak. Intézményünk szakemberei elsősorban a fémtárgyak és a faanyag restaurálása és konzerválása területén értek el szakmai­lag is számon tartott eredményeket, jóllehet munkájuk zömét a régészeti kerámia tisztítása és feldolgozása teszi ki. Hogy az archaeológiai feltárások időnként nem csupán a régészet tudományának adnak új feladványokat, hanem a restauráto­roknak is, arra hadd hozzam példának az elmúlt hónapok nagy nyilvánosságot kapott - természettudományi - leleteit, a bükkábrányi lignitbányában talált, 7 millió évesre becsült mocsári ciprusok témáját. A fák előkerülését követően előbb hazai, majd nemzetközi restaurátor konferencián igyekeztek a szakembe­rek kimódolni a ritka leletanyag megóvásának, konzerválásának tudományos kérdéseit. b) A regionális források feltárása és feldolgozása révén talán a múzeumok helytörténeti kutatásai kötődnek a leginkább térségünkhöz. Mivel azonban akár az országos történeti események, vagy nemzeti hatású személyiségek, akár az ipar- és kereskedelemtörténet, az oktatás- vagy a művelődéstörténet ide kapcso­lódó eredményei lényegesen túlmutathatnak a vizsgálatok helyszínén, ezeket sem lehet automatikusan regionális jelzővel illetni. A közelmúltból csupán né­hány témakör eredményeire hívom itt fel a figyelmet: mindegyik jellegadó irá­nyát jelzi intézményeink történeti kutatásainak. A dolog jellegéből fakadóan, első helyen a tárgyi gyűjtemények különböző egységeinek feldolgozását emelem ki: OTKA támogatással készült el a jelentős előmunkálatokat összegző szintézis Északkelet-Magyarország céhes kézmüvesiparáról, ami nem csupán a mai megye, hanem az érintett történeti vármegyék anyagát tárja fel a török kortól a céhek

Next

/
Thumbnails
Contents