Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIAI KÖRÉBŐL

megszüntetéséig, beleértve Szlovákia érintett múzeumainak tárgyi örökségét is (Hazag Ádám, Gulya István, Gyulai Éva, Marozsán Zsolt, Rémiás Tibor, Spóner Péter, Veres László).

3 Ehhez is illeszkedik Veres László monográfiája a 16-19. századi üvegművességünkről, aminek bázisát a múzeumi gyűjteményünk tárgyi, iparművészeti anyaga jelentette, s abból nőtt ki a kárpát-medencei összegzés.

4 Az előbbihez hasonlóan, szlovákiai intézmények bevonásával valósult meg a Bódva-völgy történeti és néprajzi monográfiája,

5 zajlott Torna vármegye uradalomtörténeti kutatása, s egy, a Kassai Múzeummal közös kiállításban összegződött a Mária-kultusz liturgikus tárgyi anyagát feltáró kutatás (Mária regina pacis). Végül megemlítem, hogy a történeti Magyarország területén jól szervezett nemzetközi kutatásokba illeszkedik szakmúzeumunk, a rudabányai Bányászati Múzeum által koordinált tudományos tevékenység, ami a korábbi századokban nagy gazdasági hasznot jelentő nyersanyagkutatásokat érinti, figyelemmel persze azok árnyalt művelődéstörténeti szerepére is. A történeti kutatásokhoz sorolom most a művészettörténet - az egyházművészettől, művelődéstörténettől, iparművészeitől sokszor el sem választható vizsgálatait, s az irodalomtörténet kutatásait is (Goda Gertrúd, Kárpáti László, Pirint Andrea, ill. Békési Gábor). Ez utóbbiak nem ritkán regionálisan vagy lokálisan ismert alkotók életmüvének feltárását célozzák, aminek persze megvan a tudományos szerepe és jelentősége. A tájmúzeumokban dolgozó munkatársak zöme is a helytörténet, s ez utóbbi témakörök vizsgálatának művelője. c) A néprajz területén is a gyűjtemények tárgyi örökségének feltárása és értelmezése, a tárgy történet kérdései, s a tárgyi univerzum és a társadalom történeti összefüggései jelentik a vizsgálatok egyik irányát. Ennek eredményei közül kiemelem a megye népművészeti monográfiájának elkészítését, ami ugyancsak túlmutat a mai megyehatárokon (Fügedi Márta, Kunt Ernő, Szabadfalvi József, Viga Gyula).

6 Az etnográfia talán leghagyományosabb területe a táj és ember viszonyának, a történeti tájakra jellemző létformák történeti-néprajzának kutatása. A múzeumi szakemberek ezen a területen igen eredményesek: a mostani tanácskozás tematikájához igazodva, elsősorban mégis a régió - gyakran különféle létformákat is hordozó - nemzetiségeinek vizsgálatát összegző köteteket és konferenciákat emelem ki.

7 Néprajzos munkatársaink figyelmet érdemlően járultak hozzá térségünk interkulturális múltjának, az együtt élő népek műveltségének és társadalmának megismeréséhez. A személyes elfogultság okán is, utalok arra, hogy 1991-től immár több kötetben, s számos tanulmányban adtuk közre a Bodrogköz szlovákiai oldala néprajzi vizsgálatának eredményeit, amit korábban 3 VERES László-VIGA Gyula (szerk.) 2006. 4 VERES László 2006. 5 BODNÁR Mónika-RÉMIÁS Tibor (szerk.) 1999. 6 FÜGEDI Márta (szerk.) 1997. 7 SZABADFALVI József-VIGA Gyula (szerk.) 1984. (Ugyanaz szlovákul is.), KUNT ErnöSZABADFALVI József-VIGA Gyula (szerk.) 1984., KATONA Judit-VIGA Gyula (szerk.) 1996.