Viga Gyula: Miscellanea museologica II. (Officina Musei 17. Miskolc, 2008)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

6. kép. Faragószék német rézmetszeten, 1698. (Gertrud Benker nyomán) eredetéről - számos eszköz, ill. termék viseli jelzőként is a debreceni elnevezést, erősítve a cívisváros regionális jelentőségét

15 -, de egyelőre nem is igazolható. Olyan praktikus találmányról van szó, ami akár a tüzifa-kereskedelem kísérőjeként is elterjedhetett. Bár találgatásokra vagyunk utalva, akár tárgyunk Tisza menti ismertsége is felvetheti az elterjedés egyfajta irányát, lehetőségét. Az, hogy városias településeken bukkan fel, részben azzal is magyarázható, hogy a falvakban még a 20. század első felében is kisebb jelentősége volt a fával való tüzelésnek. A városias települések emberpiacain munkára váró napszámosok egymástól éppen úgy elleshették, ahogyan készíthették faiparosok is,

16 akik aztán fatelepeken, fapiacokon árusították. 15 A teljesség igénye nélkül lásd a cívis szótár adatait: KÁLNÁSI Árpád 2005. 155. 16 Lásd: DANKÓ Imre 2002. 177.